Asbóth János,
Asbóth János,
országgyűlési képviselő, szül. 1845. jun. 7. Szatumikon, Krassó-megyében, A. Lajos 1848–49. honvédtábornok fia. Tanulmányait Pozsonyban, majd Pesten végezte, a hol a műegyetemet 1862–63. látogatta. Ekkor összeesküvésben való részesség gyanúja miatt haditörvényszék elé állították. Ezután két éven át Svájczban és Németországban folytatta és befejezte műegyetemi tanulmányait. 1866-ban Párisba ment, hogy nagybátyjával, Asbóth Sándorral az Egyesült Államok tábornokával s meghatalmazott miniszterével találkozzék; ekkor parancsőri minőségben be lépett Kiss osztálytábornok úgynevezett Klapka-legiójába. Az alkotmány helyreállítása után otthon megyei szolgálatba lépett és mint esküdt, aljegyző s végre tiszt. főjegyző működött. 1870-ben a pénzügyminiszteriumban fogalmazóvá, 1872-ben a honvédelmi miniszteriumban elnöki titkárrá neveztetett ki. 1872-ben megvált hivatalától és a Kelet Népe főmunkatársa lett; a Sennyei-párt megbizásábol alapította és szerkesztette a kolozsvári Ébredés cz. politikai napilapot. Midőn a Sennyey-féle párt belépett az egyesült ellenzékbe, az új párt közlönyének, a Magyarországnak lett főmunkatársa; mely laptól az egyesült ellenzék feloszlása után megvált. 1880-ban Egyptomban utazott és az Ozmaniéh-rend középcsillagát nyerte; a belga király pedig a Lipót-renddel tüntette ki. Midőn Kállay Béni a külügyminiszterium első osztályfőnökévé neveztetett ki, A. belépett e miniszteriumba, hol osztálytanácsosi rangig emelkedett. 1884-ben Afrikában utazott, mely alkalomból a franczia kormány a Nisán-Iftikár-rend nagy tiszti csillagával tüntette ki. Kállay később közös pénzügyminiszterré neveztetvén ki, A. állandó kisérője volt boszniai és herczegovinai utazásaiban. Jelenleg országgyűlési képviselő. A néprajzi társaság osztály elnöke.
Első irodalmi kisérlete 1862-ben jelent meg a Budai Lapokban, a Pesti Hirlapnak (1869), és a Magyar Politikának (1875) főmunkatársa volt; politikai czikkeket és ismertetéseket irt még a következő lapokba: Pesti Napló (1867–1870, 1880), Pester Lloyd (1869–70), Kelet Népe (1875), Magyarország (1878–80), Fővárosi Lapok (1865–69, 1880–87), Allgemeine Zeitung (1867 és 1883–84), Nemzet (1880–84) stb., mely lapoknál A. J., Ath. betűket és + stb. jegyeket is használt; szépirodalmi, aesthetikai, történelmi s nemzetgazdasági dolgozatokat és birálatokat közöltek még tőle: Budai Lapok (1863), Családi Lapok (1864–69), Nefelejts (1867, 1869), Hazánk és a Külföld (1866), Figyelő (1871), Magyarország és a Nagyvilág (1869, 1880, 1883), Honvéd (1873), Budapesti Napilap (1877), Vasárnapi Ujság (1879), Ellenőr (1881), Koszorú (1881), Ország-Világ (1886. 1888), Budapesti Szemle (1878–85) és végre a berlini Nord und Süd cz. havi folyóirat (1882).
Munkái:
1. Egy bolyongó tárczájából. Pest, 1866. Két kötet. (Ism. Családi Kör 28. sz.)
2. Párisból. U. ott, 1867.
3. Baloldal és szabadelvűség. U. ott, 1868. (X. Y. jegy alatt.)
4. Über die Grenzen der Berechtigung des Nationalitäten-Prinzipes. U. ott, 1869.
5. 1849–1866. A kényuralomellenes mozgalmak történetéhez. Asbóth-család irataiból. Adalékok. U. ott, 1872.
6. A szabadság. A politikai és egyéni szabadság fejlődésének története. U. ott, 1872.
7. A m. kir. honvédelmi ministerium müködése 1867–72. A minister megbízásából. Bpest. 1873.
8. Három nemzedék. Pest, 1873. (Ism. Budap. Szemle IV. k.)
9. Magyar conservativ politika. U. ott, 1874. (Ism. Bud. Szemle VII. k.) 3. kiadás. U. ott, 1875.
10. Irodalmi és politikai arczképek. U. ott, 1876.
11. Álmok álmodója. Regény. U. ott, 1878. (Új olcsó kiadás. U. ott. 1882.)
12. Udvarias levelek gróf Andrássy Gyulához. U. ott, 1878.
13. Uj Magyarország. Magyar jelenről, magyar jövőről. Tanulmányok. U. ott, 1880.
14. A Zaharától az Arabiáhig. Utazás Egyptomban és Palaestinában. U. ott, 1883. (Utazások Könyvtára II: kötet.)
15. Báró Sennyey Pál és gróf Apponyi Albert. Irta egy magyar conservativ. U. ott, 1884.
16. Bosznia és Herczegovina. Uti rajzok és tanulmányok. Két kötet. U. ott, 1887. (Ism. Bud. Szemle LII. k. Századok. Egyetértés 289. sz.)
Ez utóbbi műve németre és angolra is lefordíttatott. Szerkesztette az Aradi Lapokat 1868 elejétől márcz. 21-ig és a kolozsvári Ébredés napilapot 1876. okt. 1-től 1877. jul. 15-ig.
Figyelő. I. IV. VI–VIII. X. XI.
Kákay Aranyos Nr. 3. Még ujabb Fény- és Árnyképek.
Szinnyei Repertoriuma. Történelem. I.
Petrik Könyvészete.
Magyar Plutarch. Győr, 1880. arczk.
Sarkady Elemér. Az Asbóth-Zichy-ügy.
A kir. József-műegyetem Tanárai és Hallgatói. 1851/2–1881/2. Bp. 1883.
M. Könyvészet 1887.
Sturm, Uj Országgy. Almanach és önéletr. adatok.
