Aschenbrier Antal,
Aschenbrier Antal,
hittudor, esztergom-főegyházmegyei áldozó pap, az egyházjog ny. r. tanára a budapesti egyetemen, szül. 1849. febr. 14. Pjerg-Szélaknán, Hont-megyében; a gymnasialis hat osztályt Selmeczbányán elvégezvén, 1865-ben esztergomi papnövendék lett; a 7. és 8. osztályt az érseki lyceumban végezte; innen Bécsbe a Pázmány-féle intézetbe küldetett, hogy az egyetemen a hittudományokat hallgassa. Ezek befejezése után 1871. jul. 31. áldozó pappá szenteltetett és Selmeczbányára segédlelkésznek neveztetett ki, hol két hónapig működött. Innét a bécsi sz. Ágoston-féle felsőbb papnevelő-intézetbe küldték a szigorlatok folytatása végett. 1873-ban hittudorrá avattatott a bécsi egyetemen. Ezután Esztergom segédlelkésze lett, honnan egy hónap mulva a budapesti központi papnevelő intézet tanulmányi felügyelőjévé neveztetett ki. 1874-ben az esztergomi papnevelőben az egyházjog és történelem tanára lett: 1882-ben pedig a budapesti egyetem hittudományi karában az egyházjog ny. r. tanárává neveztetett ki. Az 1886–87. és 1888–89. tanévekben a hittudományi kar dékánja volt. 1887-ben a sz. István-társulat megválasztotta a tudományos és irodalmi osztály tagjává.
Értekezései és birálatai megjelentek a Religióban (1875–87), Uj M. Sionban (1874–82), Kathol. Theol. Folyóiratban (1883) és Kath. Szemlében (1887).
Munkái:
1. Beszéd az 1888–89. egyetemi tanévnek ünnepélyes megnyitásakor. Budapest, 1888.
2. A plébániai anyakönyvekről. U. ott, 1890. (Ism. Irod. Szemle.)
Álneve: Hamvas.
Schematismus Strigon.
Acta Reg. Scient. Universit. Hung. Budapestiensis. 1884. 63. 1885. 33.
Budapesti k. m. Tudom. Egyetem Almanacha 1889.
Corvina 1890. és önéletr. adatok.
