Bahéry József,
Bahéry József,
kántor-tanító, szül. 1844. decz. 8. Murányban, Gömör megyében, hol atyja B. János kőedény-gyáros volt. A gymnasiumot Rozsnyón, a tanítóképzőt Beszterczebányán végezte s 1864-ben Derenken nyert tanítói állomást, hol 4 évig, Dernőn 11 hónapig, Gács városban 4 éven túl volt. 1874 óta Pohorellán működik. A kormány három ízben kitüntette a magyar nyelvnek sikeres tanításáért. 1884-ben a Murány-Garam tanítókörei elnökséggel tisztelték meg.
Irt vezérczikkeket, tárczákat, elbeszéléseket, történeti mondákat és szakjába vágó közleményeket a következő lapokba: Igazmondó (1869.), Népnevelők Lapja (1869–70.), M. Paed. Szemle, M. Állam (70-es évek elején és 1885 óta), M. Korona (1880–85.), Független Polgár, Rozsnyói Hiradó, Rimaszombat és Vidéke, Gömöri Lapok, Gömöri Közlöny, Svornost, Slovenské Noviny (1887 óta), Vlast a Svet és Katolické Noviny.
Munkája: Trúchlivé Hlasy Turócz-Szent-Márton, 1883. (Halotti énekes könyv.)
A rozsnyói egyházmegyei r. kath. tanító-egylet megbizásából közzé tette 1885, és 1888-ban Rozsnyón és Losonczon, az egylet munkásságát feltüntető Évkönyvet.
Kéziratban van: több zene-darab és 500 éneket tartalmazó s orgonakisérettel ellátott, tótajkúak számára készült egyházi énektár.
Álnevei: Józsa, Királyhegyi, Király-Hegyaljai, Garami, Hronec, Ellai a Rozsnyói Hiradóban 12 évig.
Magyar Állam 1889. 299. sz. és önéletrajzi adatok.
