Bálint (Valentinus),
Bálint (Valentinus),
ferenczrendi szerzetes, ki mint Husz János eretnekségének híve a pápai inquisitor elől 1436 és 39 közt a Pétervárad melletti Kameniczből Moldvába menekült és itt társával,
Tamással, magyarra fordította az ó- és újszövetségi Szentirást. Ennek töredékeit három kódex tartotta fönn: a Bécsi, Müncheni és Apor-kódex. Kiadva a Régi M. Nyelvemlékek I. és III. kötetében (1838, 1842.) és újabban a Nyelvemléktár I. és VIII. köt. (Bpest, 1874. 1879) Volf György bevezetésével.
Toldy, M. Nemz. Irod. Tört. 1851. I. 175. és 1878. kiadás.
