Bátori Schulcz Bódog,
Bátori Schulcz Bódog,
1848–49. honvéd-ezredes és dandár-parancsnok, szül. 1804. jan. 4. Körmöczbányán, Barsmegyében, jómódú, művelt szülőktől, kik gondos nevelésben részesíték. 1824-ben elvégezvén a jogot, a katonai pályára lépett, hol a főhadnagyságig vitte, midőn a szabadságharcz kitörésekor a honvédek közé lépett. A 23 csatának hőse a Bátori előnevet honvédeitől nyerte s mint komáromi kapitulans ezredesi ranggal tette le a fegyvert. Ekkor bátyjához, Schulz János garan-kövesdi esperes-plébánoshoz vonult és 300 frt. cs. kir. főhadnagyi nyugdijból élt. Meghalt 1885. márcz. 8. Garan-Kövesden.
Egy czikke a Honvédben (1870.) jelent meg.
Munkája: Emlékiratai, az 1848–49. szabadságharczból, melyeket Egervári Ödön rendezett sajtó alá. Pest, 1870. (Két kiadásban a szerző arczképével.)
Hazánk s a Külföld 1867. 42. sz. arczk.
Honvéd 1887. 1869. (Egervári).
Vasárnapi Ujság 1884. 6. sz. (Életéhez irt adatokat Sass Károly.)
Id. Szinnyei József, Komárom 1848–49-ben. 459. l.
Komáromi Lapok 1890. (Thely István.)
