Bődy József,
Bődy József,
polgári s középkeresk. iskolai tanár, szül. 1841. márcz. 19. Hegyfalun Vasmegyében, hol atyja tanító volt; iskoláit Győrött és Budán végezte s a tanítói pályára képezte ki magát. 1859-ben Vasvárott kezdte a tanítást és két év mulva a győri kir. kath. tanítóképzőintézet hallgatói közé lépett. 1863-ban tanítóvá minősíttetett és a körmendi kath. iskolánál vállalt másodtanítói állást; 1865. okt. 2. a magyar kir. helytartótanács a zalaegerszegi főelemi iskolához, 1873. decz. 2. pedig az ujonnan megnyilt hat osztályú polgári iskolához a nyelv- és történelmi szakra nevezte ki.
Paedagogiai és vegyes tartalmú czikkei a következő lapokban jelentek meg: Népnevelők Lapja, Zalai Tanközlöny, Zalai Tanügy, Zala-Somogyi Közlöny, Zalai Közlöny, a két utóbbi lapnak és a Vasmegyei Közlönynek rendes munkatársa volt; az Egyetértésnek huzamosabb ideig volt rendes levelezője. Irt a Honba, Pesti Naplóba, Magyar Államba is; de végre szembaja miatt fel kellett hagynia az irodalmi működéssel. Nevezetesebb czikkei közül fölemlítendők: Egy szegény tanító (Zala-Somogyi Közlöny 1867.), A magyar nyelv tanításáról a népiskolákban (Zalai Tanközlöny), A néptanítók anyagi helyzete (Vasm. Közlöny), A néptanítók kötelessége népnevelésünk érdekében (Zalai Tanügy 1887.), Az antiszemita mozgalom okai Zalaegerszegen (Egyetértés.)
Álnevei és jegyei: Anapestus, Numa, A. Θ és nyil jegy.
