Bornemissza Árpád (kálnói és ádámföldi),
Bornemissza Árpád (kálnói és ádámföldi),
huszár-hadnagy, B. János és Tahy Kata fia, szül. 1848. decz. 24. Kassán, hol a premontreieknél hat gymnasiumi osztályt végzett, mire egy évet a bécsi hadapród-iskolában törtött; 1865. máj. 25. hadnagynak lett kinevezve a 8. huszárezrednél; részt vett a königgrätzi csatában; tulajdonosa volt az 1866. hadi éremnek és a tizenkétévi szolgálat-keresztnek. Meghalt 1885. jan. 4. Kassán. Beszélt a magyar nyelven kivül német, franczia, cseh, lengyel és tót nyelven; szenvedélyes torzkép-rajzoló volt.
Szépirodalmi humorisztikus tárczaczikkei, beszélyei és történeti dolgozatai megjelentek a Főv. Lapokban (1880–81. 1885. 1887.), kassai Pannoniában (1880.), Ungban (1883–84. 1887–79.), Miskolcz és Vidékében, Hölgyvilágban (1884. Mondego, ered. regény) és a Ludovica Akadémia Közlönyében (1887. Algi meghódítása.)
Kéziratban: A német rend története és Csevegések Francziaország ősi és középkori irodalmáról.
Nagy Iván, Magyarország Családai. Pótlékkötet 152.
Anyja özv. Bornemissza Jánosné szives közlése és gyászjelentés.
