Boros György,
Boros György,
theologiai tanár az unitariusok papnevelőjében Kolozsvártt; szül. 1855. ápr. 19. Toldátfalván Udvarhelymegyében; az algymnasiumot Székely-Keresztúron, a főgymnasiumot és theologiát a kolozsvári unitariusoknál végezte. 1877–79-ben meglátogatta a londoni Manchester New-College theologiai akadémiát, hová az unitariusok egyházi főtanácsa küldötte 1879 őszén a kolozsvári theol. unitarius akadémiához rendes tanárrá választották, hol jelenleg is működik. 1884-ben indítványozta a Dávid Ferencz egylet alapítását, mely 1885-ben megalakult és melynek titkára lett.
Theologiai értekezései a Keresztény Magvetőben jelentek meg, melynek 1881 óta belmunkatársa; irt továbbá a Magyar Polgárba és Ellenzékbe (1880–1887.), Család és Iskolába (1884–85. mint főmunkatárs) és az angol Inquirerbe, melynek 1882 óta rendes levelezője; végre a Prot. Egyh. és Isk. Lapba (188.) és a Czelder Vasárnapjába.
Munkái:
1. Az iskola és a vallás. Kolozsvár, 1880.
2. A tizenkét apostol tanítása. Görögből ford. és bevezette. U. ott. 1884. (Különny. a Kereszt. Magvetőből.)
3. Az unitarius vallás fő elvei. U. ott, 1889. (Egyházi beszéd.)
Szerkeszti a Dávid Ferencz egylet Értesítőjét és kiadványait.
Álnevei s jegyei: Tordavölgyi György, Amicus. -o-, B. Gy., B-gy., B-s., -s., G. B., (1880 óta a nevezett hirlapokban).
Corvina 1880. 9. sz. és önéletrajzi adatok.
