Borsos Tamás (ozdi),
Borsos Tamás (ozdi),
Bethlen Gábor követe a török portán, előbbinek fia, szül. 1566. jún. 14. Marosvásárhelytt, 1597-ben jegyző, 1599-től 1604-ig főbiró volt; a várépítésnek főindítója, a deési országgyűlésen 1603-ban városi követ, 1605-től fejedelmi táblabiró, 1606-ban Bocskay fejedelemhez Marosvásárhely hódolatának megvivője s mint ilyen a törvényhozás tagja. Az 1613., 1618., 1625. években a portán ügyvivő, 1615-ben a nagyszombati, 1625-ben a gyarmati békekötésnél fejedelmi biztos. 1630-ban budai követ volt. 1633-ban még élt.
Első portai útjának (1613.) leirását és korának (1584–1612.) önkezűleg irt történeti rajzát gróf Kemény József és nagyajtai Kovács István kiadták Erdélyország Tört. Tárában (Kolozsvár, 1845. II. 15–43. l.); második konstantinápolyi követsége 1618. ápr. 18-tól 1620. ápr. 3-ig és függelékűl levelei Bethlen Istvánhoz 1618–19, megjelentek a gr. Mikó Imre Erdélyi Tört. Adatok II. 7–308. l. (Eredeti kézirata a marosvásárhelyi Teleki-könyvtárban van.) Emlékirata 1630. jan. 20–28. budai követségéről. (Tört. Tárban 1884. 694–708. l.)
Bod, M. Athenás.
Benkő, Transilvania II. 385.
Siebenb. Quart. VI. 169.
Horányi, Nova Memoria.
gr. Kemény József és Kovács István Erd. Tört. Tára II. 3. 15. 233.
Mikó Imre gr., Erd. Tört. Adatok II. 3–14.
Bud. Szemle IV. 1858. 44.
Egyet. M. Encycl. VI. 340. (Vass József.)
Kohn Sámuel, A szombatosok. Bpest, 1890. 77. l.
Tört. Tár 1881–85.
