Bródy Sándor,
Bródy Sándor,
hirlapiró, szül. 1863. júl. Egerben; középiskoláit szülővárosában és Budapesten járta; azután az irodalomnak szentelte idejét; egy ideig szerkesztő volt Kolozsvártt; jelenleg Budapesten él.
Szépirodalmi czikkeket, beszélyt, tárczát és regényt irt a következő lapokba és folyóiratokba: Magyarország és a Nagyvilág (1882.), Fővárosi Lapok (1883. 1885.), Ország-Világ (1884 óta, Szinészvér cz. regénye sat.), Bud. Hirlap, Pesti Napló, M. Salon (1887 óta), Arad és Vidéke (1887–88.), A Hét (1890–91.), Egyet. Regénytár 1886. (II. 6. Feuillet Octav jellemzése.)
Munkái:
1. Nyomor. Elbeszélések. Bpest, 1884. (Ism. Egyetértés 20. Főv. Lapok 37. Vasárn. Ujság 3. sz.)
2. Faust orvos. Regény. U. ott, 1888. és Egyet. Regénytár V. 10. U. ott, 1890. (Ism. 1887: M. Salon VIII. Főv. Lapok 346. Délm. Lapok 225. Nagyvárad 275. Egyetértés 326. Bud. Szemle LIII. 1888. P. Napló 1890. 112. sz.)
3. Don Quixote kisasszony. Regény. U. ott, 1888. (Ism. Főv. Lapok 16. 20. Nemzet 20. Bud. Hirlap 22. P. Napló 115. Békésmegyei Közlöny 7. sz.)
4. Emberek. Elbeszélések. U. ott, 1888. (Egyet. Reg. III. 17. Ism. Főv. Lapok 199. Irod. Ért. 16. 18. Egyetértés 209. Nemzet 257.)
5. Szinészvér. Elbeszélések. U. ott, 1891. (Ism. P. Napló 36. sz.)
Szerkesztette Kolozsvártt az Erdélyi Hiradót 1888–89-ben (hol Két szőke asszony cz. regénye jelent meg); az Erdélyi Képes Ujságot és melléklapját a Kolozsvári Életet 1889. máj. 5-től okt. 27-ig; a Magyarság cz. politikai napilapot 1889. okt. 17-től 1890. április 1-ig.
M. Könyvészet 1886–87.
M. Salon 1888. arczk.
Corvina 1890. 4. sz.
A Hét 1891. 10. sz. arczk.
