Bubics Zsigmond,
Bubics Zsigmond,
kassai püspök, B. Mihály, Esterházy herczeg tiszttartójának és nemes Thanhoffer Anna fia, szül. 1821. márcz. 11. Ozorán Tolnamegyében; előbb Magyar-Ováron, majd Sopronban és Győrött iskoláztatták; utóbbi helyen kezdette theologiai tanulmányait, innét a bécsi Pazmanaeumba küldték magasabb kiképeztetés czéljából. 1844. júl. 22. szentelték föl misés pappá és egy évig M.-Óvárott segédlelkészkedett, azután a sz. Ágostonról nevezett bécsi felső papi intézetben három évet töltött és a hittudoányi szigorlat letétele után a győri seminariumban rövid ideig segédtanári állást foglalt el. A szabadságharcz idején Esterházy Pál herczeg nevelőül hivta meg fiai mellé; csaknem 12 évig nevelősködött e főúri háznál. Ez idő alatt tanítványaival többször utazott külföldön, 1853-ban Angolországban, 1856-ban Németországban, azután Olaszországban, hol a festészetet tanulmányozta, 1867-ben lett győri szentszéki ülnök, 1871-ben czimzetes monostori apát; 1879-ben nevezte ki Esterházy herczeg rátóti préposttá, honnan a következő évben Nagyváradra papnevelői igazgatónak hívták meg. 1884-ben országgyűlési képviselőnek választották meg. Ez időben az Esterházy-javak zárgondnoka gyanánt is működött, később novii cz. püspökké, 1887. máj. 30. valóságos kassai püspökké neveztetett ki. Az Esterházyak bécsi képtárát rendezte és hazánkba visszahozta. Élénk részt vett 1879-ben a szegedi árvizkárosultak részére rendezett műkiállításban. Több hónapon át dolgozott a n. múzeumi és egyetemi könyvtárban, hol a képek és metszetek rendezését eszközlé.
Levelezett Bécsből az Arch. Értesítőbe (1869.) Czikkei: A nemzeti múzeum fa- és rézmetszetei (U. ott. XI. és M. Könyv-Szemle 1877.); Forgácskák a magyar nemzet történetéhez (Arch. Ért. XII.); Buda két százados ostroma történetéhez (Századok 1884).
Munkái:
1. Magyarországi várak és városoknak a m. n. múzeum könyvtárában létező fa- és rézmetszetei. Bpest. 1880. 22 photypikus tábla rajzzal. (Ism. M. Korona 236. Századok.)
2. Beiktatása alkalmával hiveihez intézett főpásztori szózata. U. ott, 1888.
Arczképe: Schilling L. bécsi kőnyomó intézetéből a Vereby Soma Honpolgárok Könyvében (VIII. 1873.)
Vereby Soma, Honpolgárok Könyve VIII. 1873.
Ország Világ 1887. 34. sz. arczk.
Sturm, Uj Országgy. Almanach.
1887: Horváth Ignácz Könyvészete.
Pesti Hirlap 157.
Bud. Hirlap 157. 338. sz. (Dr. Spinoza).
Nemzet 157.
Vasárnapi Ujság 27. sz. arczk.
Sárosm. Közlöny 48. sz.
Bud. Közlöny 188. sz.
