Bulyovszky Mihály (duliczi),
Bulyovszky Mihály (duliczi),
theologus, bölcselő, jogász és zenész, duliczi turóczmegyei nemes családból származott a XVII. század közepe táján, B. Ferencz, nógrádi alispán testvére; iskoláit hazájában végezte, azután német akadémiákra ment, különösen a vittenbergai, tübingai és straszburgi egyetemeket látogatta; a theologiai, mathematika s bölcseleti tudományokban képezte ki magát, e mellett költő és zeneértő is volt, jól játszott a zongorán és orgonán; beszélte a zsidó, görög, latin, magyar, német és cseh nyelveket. Előbb iskolaigazgató volt Durlachban, azután aligazgató Pforzheimban; 1692-ben aligazgató és tanár Stuttgartban; végre baden-durlachi egyházi tanácsos, a bölcselet tanára és igazgató Durlachban, hol 1711-ben meghalt; mások szerint még 1712-ben is élt.
Munkái:
1. De emendatione organorum oder Kurze Vorstellung des Orgelwerks. Strassburg, 1680. (Latin és német szöveggel.)
2. Hohenloici gymnasii Hodegus Calendariographus. Oeringae, 1693.
3. Speculum librorum politicoum Justi Lipssi, Durlaci, 1705.
4. Monarchiae, quae memoriae iuvandae gratia in 8 areolas figura circulari insertis ubique praecipuarum historiarium, et imperantium nominibus in una phylura patente sunt distinctae...
5. Tastatura quinque formis panharmonico metathetica. Durlach, 1711.
Czvittinger, Specimen.
Journal des Savants 1712.
Horányi, Memoria.
Mendel, Musik. Convers. Lexikon II. 227.
M. Tud. Értekező II. 344.
