Buzogány Áron (ujszékhelyi),
Buzogány Áron (ujszékhelyi),
miniszteri osztálytanácsos, szül. 1834. máj. 1. Hosszúaszón Küküllőmegyében ősnemes székely családból; atyja B. József kisbirtokos, de művelt olvasott ember volt. Toroczkón az unitáriusok gymnasiumában tanult. 1848-ban atyja a szabadságharcz áldozatáúl esvén és kevés vagyona is felprédáltatván, Áron 1850-ben Kolozsvárra ment és ott nevelősködés mellett folytatta tanulmányait. 1855-ben végezte el a főgymnasiumot és köztanító lett a kolozsvári unit. kollegiumban. 1857-ben külföldre ment és két évet töltött a göttingai, berlini, heidelbergi, párisi és londoni egyetemeken. A szünidők alatt beutazta Hollandiát, Belgiumot és Svájczot. 1859 végén tért vissza hazájába s a kolozsvári unitárius főgymnasiumhoz a történelem, földrajz és magyar irodalom rendes tanárául választatott meg. 1868-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumhoz titkárrá, később osztálytanácsossá neveztetett ki. A székely művelődési s közgazdasági egyletnek ő volt egyik megalapítója és hat éven át titkára. Meghalt 1888. febr. 25. Budapesten.
Még diák korában sok paedagogiai czikket irt a Pesti Naplóba; a Néptanítók Lapjának évek óta munkatársa s egyik főrovatának szerkesztője volt; a Nemzeti Nőnevelésbe is irt nevelési czikkeket. A Kolozsvári Közlönynek a pesti Korunknak munkatársa volt és leginkább tárczákat, könyvismertetéseket és közművelődési czikkeket irt. A Keresztény Magvetőnek rendes munkatársa volt keletkezésétől (1861.) haláláig.
Munkái:
1. Zsinati beszéd. Kolozsvár, 1865.
2. A föld egyes népeinek és országainak ismertetése. U. ott, 1867. (2. kiadás. Brassai Sámuel Természeti földiratának II. része. 3. kiadás. U. ott, 1878.)
Szerkesztette az unitariusok folyóiratát, a Keresztény Magvetőt 1867–68-ban Kolozsvárt és a Székely Művelődési és Közgazdasági Egylet Évkönyvének hat évfolyamát (1876–81-re.)
M. Paedag. Szemle 1880. 361. fénynyomatu arczk.
Pedagogiai Plutarch I. arczk. (dr. Gerevich.)
1888: Néptanítók Lapja 17. sz. P. Napló 58. sz. Nemzet 58. sz. Egyetértés 58. sz.
Verédy, Paed. Encycl. (Kiss Áron.)
Keresztény Magvető, 1888. (Péterfi Dénes.)
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.
