Csepreghy Ferencz,
Csepreghy Ferencz,
a Petőfi-társaság tagja, elődjei Győrössy Csepreghyek voltak és Sopronmegyéből származtak, szül. 1842. aug. 15. Szalkán Hontmegyében, hol atyja Cs. István fűszerkereskedő volt, ki fiát 14 éves korában Esztergomba asztalos mesterségre adta; gazdája nyáron kiküldte kecskéjével a mezőre; ekkor a papnevelőből unokabátyjától Kovács Józseftől nyert könyveket olvasgatta. 1860. tavaszán felszabadult és Pestre jött dolgozni s a kath. legényegyletbe lépett, melynek elnöke dr. Szabóki pártfogásába vette; az egylet dilettáns szinpadján többször föllépett társaival. 1862-ben e szinpad számára két felvonásos kis szinművet irt Az elnök névnapja czímmel. Egészsége ritkán volt és azon évben gyomrohagymázba esett; e betegsége után öcscse Cs. János hivására Esztergomba ment, hol 1863-ban együtt fáradoztak egy legényegylet alapításán, melynek ő lett a dékánjává; júniusban Bécsbe ment dolgzni; ekkor irta a Magyar fiúk Bécsben cz. darabját, mely 1865-ben az esztergomi legényegyletben adatott először, midőn katonasorozásra hazakerült; még ugyanazon év jún. Bécsbe visszament és 1866-ban Münchenbe utazott. Meggyengült egészsége miatt 1867. elején haza kellett térnie Szalkára a szülei házhoz. 1868. őszén jött ismté Pestre, hol öcscsével Jánossal önálló üzletet nyitott, mely csakhamar virágzásnak indult és melyben 1872-ig működött. Ekkor rongált egészsége miatt abbahagyta az asztalosmesterséget és erejét egészen az irodalomnak szentelte. 1875-ben üdülés végett orvos sógorához ment Erdélybe. A népszinház megnyiltakor Rákosi Jenő a szinház titkárává tette (1876–78.). Rákosihoz nemcsak rokonsági kötelék fűzte (nővérét Idát 1872. febr. 10. vette nőül), hanem a legnagyobb bizalom is. 1878 nyara óta már keveset dolgozott; betegsége miatt Olaszország enyhe égalja alá kellett menekülnie; 1879 nyarán visszajött, látszólag megjavulva, de az ősz elől Görbersdorfba vonult, hol 1880. febr. 6. meghalt. A kerepesi temetőben szép sírkő, Gerster Kálmán terve szerint, díszítve a költőnek Huszár Adolftól mintázott dombormű arczképével, jelöli pihenő helyét.
Legelső irodalmi kisérletei versekből állottak, melyek a napi s hetilapokban jelentek meg, igy a P. Hirnökben (1861.), Vasárnapi Ujság (1867.), Magyarország és a Nagyvilág (1870–1875. 1880.), Fővárosi Lapok (1871–79. versek), Athenaeum (1873.) sat. Irt egy regényt is Az utolsó esztendő cz., melyet a Reform hozott. Első drámai műve: Magyar fiúk Bécsben, átdolgozva 1871-ben adatott a n. szinházban. Ezt követte két egy felvonásos vigjátéka A kitünő vendég és Az utolsó német Pesten, melyek szintén tetszést arattak; majd a Vizözön (először a népszinházban 1876. márcz. 21.), mely egy akadémiai pályázaton dicséretet nyert és a budapesti népszinháznak kedvelt darabja volt. Szintén dicséretet nyert az akadémiai pályázaton Saul király cz. szomorújátéka. Ezt követték a népszinházban először adva: Utazás a föld körül (1875. decz. 27.), Utazás a holdba (1876. jún. 7.), Két menyegző (1876. decz. 2.), Strogoff Mihály (1877. márcz. 16.), Szép Meluzina (1877. júl. 5.), A sárga csikó (1877. decz. 14.), Lumpáczius (1878. jan. 8.), Kolumbus Kristóf (1878. máj. 3.), A piros bugyelláris (1878. nov. 22.), Egy katona története (1878. decz. 20.), Niniss (1878. decz. 20.), Az élhetetlenek (1879. jún. 27. utolsó szinműve), Perozes (1881. máj. 15.), A szép asszony kocsisa (először a népszinházban 1881. szept. 24.); Akbar zultán, trag. 4 felv. (először Kolozsvárt 1886. febr. 13.), melyeket előadatásuk után az egykorú napilapok és Beőthy Zsolt (Szinműirók) tüzetesen ismertettek. 1878-ban San-Remóból humoros leveleket irogatott a Nemzeti Hirlapnak. Még Görbersdorfból is küldött a Fővárosi Lapok számára elbeszélő költeményt (Kis sapka) és a Pesti Napló számára beszélyt, mely utolsó műve volt.
Munkái:
1. Magyar fiúk Bécsben, vigj. 3 felv. Pest, 1871.
2. A vizözön, vig színmű 5 felv. Bpest, 1875. (Ism. P. Napló 1876. 69. sz. Figyelő 13. sz. 2. olcsó kiadás. U. ott, 1880. Ism. M. Polgár 1884. 223.)
3. Utazás a föld körül 80 nap alatt, Verne Gyula regénye után. Bpest, 1876.
4. Csepreghy Ferencz szinmüvei. U. ott, 1878. I. füzet. A sárga csikó. (2. kiadás. U. ott. 1883. Népszinház Műsora 6. Németűl: Der Goldfuchs. Kolozsvár, 1870.) 2. füzet. A piros bugyelláris. (Népszinház Műsora 5. Ism. Hon 1877. 329. sz. Bud. Hirlap 348. sat. 100. előadása, ism. u. ott 1886. 46. sz. Németűl: Die rothe Brieftasche. Kolozsvár, 1880.)
5. Csepreghy Ferencz összes művei. Kiadta Rákosi Jenő. U. ott, 1881. Öt kötet.) Az iró jellemzése s műveinek ismertetése Rákosi Jenőtől, életrajza Csepreghy Jánostól.)
6. A kitünő vendég, vigj. Esztergom, 1881. (Mulattató Zsebkönyvtár 8. sz.)
Moenich és Vutkovich, M. Irók Névtára 438.
Petrik Könyvészete.
Magyarország és a Nagyvilág 1877. 51. sz. arczk. 1880. 7. 8. sz. arczk.
P. Hirlap 1880. 10. sz. arczk.
Ország-Világ 1880. arczk. (Rákosi Győző.)
Figyelő VIII. 238. (Életr. és nekr.)
1880. Hon 33. sz. M. Népvilág 7. z. (Visi Imre.) Koszorú (Ábrányi Emil.) Bihar 32. sz. Vasárnapi Ujság 7. sz. arczk. Szinpad 4. sz.
P. Napló 34. sz. 1881. 51. sz.
1881. Függetlenség 51. Bud. Hirlap 90. (Rákosi Jenő.) 1885. 287. 1887. 63. sz.
Szinészeti Közlöny 1881. 3. sz. (Körössy László.) 1884. 43. sz. (Kovács Gyula.)
Zelliger, Esztergom várm. irók 25.
Beőthy Zsolt, Szinmüirók 52. 58. 64. és M. Nemzeti Irod. Tört. II.
Budapesti Hirlap 1887. 63. sz. (Cs. F. mint mesterlegény.)
Kiszlingstein, M. Könyvészet.
