Csepreghy János,
Csepreghy János,
kereskedelmi tanácsos, műasztalos, Cs. Ferencz testvéröcscse, szül. 1844. decz. 12. Szalkán Hontmegyben; iskolába járt Ferencz bátyjával együtt szülőhelyén és később mint asztalos tanuló az esztergomi vasárnapi iskolába; ugyanott tanulta ő is az asztalos mesterséget Szeifert Józsefnél. 1861-ben fölszabadulván, együtt kelt vándorútra Cs. Ferenczczel előbb Pestre, majd Bécsbe s Münchenbe, onnan 1867. tavaszán hazajöttek. Aug. havában a pesti polgárok körében alakult bizottság a közkiállítás tanulmányozása czéljából kiküldötte Párisba. Onnan visszatérvén, Pollák József jóhirű pesti asztalosnak üzletvezetője lett s azon évben a pesti kath. legényegylet dékánjává választatott; 1868 őszén pedig Ferencz bátyjával önálló asztalos-üzletet alapított, mely ma is fönnáll. 1873-ban a pesti asztalosipartársulat megválasztatott elnökévé s a kereskedelmi s iparkamara beltagjává, mely tisztségeket hét, illetve 12 éven át viselte. 1881-ben képviselőjelöltje volt a Budapest-Józsefvárosnak és tagja lett a fővárosi törvényhatósági bizottságnak. Az 1885. országos kiállítás alkalmával a butor- és faipar-osztály juryjének elnöke volt s ő felsége a kroonás arany érdemkereszttel tüntette ki. Jelenleg kereskedelmi tanácsos és az osztrák-magyar bank czenzor collegiumának tagja.
Első irodalmi kisérlete, travestia Petőfi Őrültjéről, az Üstökösben (1862.) jelent meg, még néhány verse ugyanott (1863. 7. sz. Csucsorkó Jankó névvel), Esztergomi Ujságban (1863.), a Bolond Miskában (1864. 22. szám. G. D. jegygyel. 1867. Csupor Jónathán névvel) és a Borsszem Jankóban (1871. Pest emelkedése Cs. jegygyel); ipartörténeti, társadalmi s egyéb czikkeket irt a következő lapokba: Munkások Ujsága 1868. Önsegély-e vagy államsegély; Pesti Napló 1869. Miből erednek némely hiányaink? Iparosügyek, Nehány szó leendő új ipartörvényünkhöz; 1875. 170. sz. Iparospárt, 181. sz. Külön vámterület, 219. sz. A vámügyi tárgyalások; 1877. 340. sz. Ipolyi Arnold úrnak, 1880. Az asztalosok strikeja, A strike eredménye, 1881. A II. iparügyi enquete alkalmából; Reform 1872. Magyar ipar és iparosok, Világkiállítás, 259. sz. A munkáskérdés megoldása, 1873. A bécsi közkiállításról, A fővárosi választások előtt, 49. sz. Majoros contra Trefort, 89. 90. sz. A virágzó magyar ipar (fölolvasás), Az iparbizottságokról, 1875. 13. 38. 82. sz. sat. Alföldi Iparlap 1876. Az önálló vámterület, 1877. Mi lesz hát azokból a honi bakkancsokból, 1878. Iparügy és vámkérdés, 1879. Iparosaink és a kormány, 1889. Iparunk és a hadsereg fölszerelése; Anyagi Érdekeink 1878. Az iparostársulás kötelező volta; Magyarország 1880. Az iparosok kényszertárulása; Pesti Hirlap 1880. 57 58. sz. Az én néhai jó Ferencz bátyámról; Egyetértés 1880. 168. sz. Az asztalosok strikeja; a Budapesti Hirlapnak keletkezése óta rendes munkatársa, itt megjelent czikkei közül: 1881. 16. sz. Sáskajárás, 122. sz. A népszinház első hat éve, 1882. 47. sz. Iparműhely a tanító-képezdében, A bécsi butorkiállítás, 164. sz. A magyar ipari érdekében, 1883. Műipari mintalapok, Az iparvédelem és a főváros, Iparosháború, 1884. Az én mesterségemről, felolvasás, Az ipartörvény módosítása, Lassan a sztrájkokkal, Hol is láttam először Munkácsyt? 1885. Az országos iparegyesületi hitelszövetkezet, 1886. Vámszövetség Ausztriával, 248. sz. Pest asztalosai (Budavár megvételétől mostanáig), 1887. Ipartörvény, Külön vámterület, Kamarai választások, 1888. Kemény Zsigmond-utcza, Magyarország és a párisi kiállítás, 1889. Iparpalota, Iparhatósági megbizottak, 1890. Viharos testületi közgyűlések, Sztrájkok derűre borúra, A péklegények panasza, A munkások betegsegélyezése, 1891. Adtál uram esőt, Az uj Duna-hidak, Nemzeti vagy nemzetközi kiállítás.
Önállóan megjelent: Csepregi János, a VIII. kerület képviselőjelöltjének Programmbeszéde 1881. jún. 19. a nemzeti tornacsarnokban Budapesten. (Ugyanez németűl is.)
Önéletrajzi adatok.
