Csernátoni Gyula (alsó-csernátoni),
Csernátoni Gyula (alsó-csernátoni),
bölcselettudor és a kolozsvári ev. ref. kollegium tanára, Csernátoni Vajda Sámuel kir. aljárásbiró fia, szül. 1858. nov. 3. Árpástón, Szolnok-Doboka-megyében; a gymnasiumot és egyetemet Kolozsvárt végezte. A kolozsvári ref. kollégiumnak 1882 óta tanára. 1884-ben nagyobb utazást tett Németországban, főleg műtörténelmi s aesthetikai tanulmányok miatt.
Irodalomtörténeti, aesthetikai s paedagogiai czikkei a következő lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Hölgyfutár (Kolozsvár, 1878. Egy elfeledett magyar regényről), Figyelő (V. 1878. Faludi a nőemanczipáczióról, XIV. 1883. Didaktikánk a mult század végén); Erdélyi Figyelő (1879. A Toldi-mondáról); Család és iskola (1882. A magyar nyelv szelleméről és sajátságairól, A könyvek mint a lélek gyógyszerei, 1883. Az időtöltésekről a családban), Kolozsvári Közlöny (1882. 217. sz. A «Felhők» német nyelven, 1883. 218. sz. Walter Scott és Ivanhoe cz. regénye); Fővárosi Lapok (1883. A hirlapirodalom Németorzságon, 1885. A profétizmus Petőfi költészetében, 1887. Hofman Amadeus Theodor romantikus iróról); Élet és Irodalom (1885. A hangulat, psychologiai tanulmány), Erdélyi Múzeum Egylet Kiadványai (1885. A refrain és alkalmazása a magyar költészetben, 1891. Tótfalusi Kis Miklós helyesirási újításai) Erdélyi Hiradó (1888. 13. sz. Ál-naturalizmus, 33. sz. Vidéki olvasókörök, 53. sz. Egy lap a magyar nyelv történetéből, Nyulas Ferencz munkája, 1888. 79. sz. A magyar nyelv történelméhez, Hegedűs Sámuel, 135. sz. Nagy elmék tévelygései, 1890. 80. sz. Valami a gyermekirodalomról, 1891. 27. sz. Bánkbán és a magyar történelmi drámák), Ifju Erdély (1888. Intelligentia az iparos osztályban), Keleti Virágok (1890. Irók és az olvasó-közönség), Budapesti Hirlap (1890. karácsoni szám, Erdély Féniksze. Tótfalusi Kis Miklósról), Ellenzék (1890. 93. sz. A neveléstudomány kézikönyve, Felméri L. könyvéről), Kolozsvári ref. kollégium Értesítője (1887. Tapasztalatok a nyelv- és irodalom tárgyalása köréből.) Ezeken kivül irt zrini birálatokat a Kolozsvári Közlönybe (1882–86.), úti tárczákat a Magyar Polgárba (1884. 179. sat. sz.), Kolozsvári közlönybe, Élet és irodalomba és Főv. Lapokba (1884. júl.-okt.)
Munkái:
1. A magyar óda-költés története a legrégibb időktől Vörösmartyig. Bpest, 1882. (Különnyomat a Figyelőből.)
2. Petőfi hatásának pár titka. Kolozsvár, 1884. (Erdélyi Múzeum-Egylet bölcs. sz. Kiadványai I. k. 2. füz.)
Korbuly Józseffel és Ferenczi Zoltánnal együtt alapították és szerkesztik a Petőfi-Múzeum cz. folyóiratot 1888-tól Kolozsvárt, a melybe mintegy 50 Petőfire vonatkozó kisebb czikket és értekezést irt; szerkesztette továbbá mint az 1888-ban Kolozsvárt megalakult Erdélyi irodalmi társaság titkára a Keleti Virágok cz. társasági folyóiratot és a társaság Évkönyveit.
Önéletrajzi adatok.
