Csete István (máskép Vizkeleti),
Csete István (máskép Vizkeleti),
jezsuita hitszónok, szül. 1648. decz. 25. Selyén Nyitramegyében; Nagyszombatban a humaniorák végeztével 19 éves korában a Jézus társaságába lépett, mire Trencsénben és Bécsben szerzetes előkészületeit és tanulmányait befejezte és 1675-ben a poézis tanítója lett Kassán innét Erdélybe küldetett, épen ama veszélyes időkben, midőn Apafinak a törökökkel kötött békessége a kath. hitet fogyasztá. Csete saját öltönyében nem bátorkodván föllépni, azt elváltoztatá s Vizkeleti Zsigmond névvel, világi papruhában, hosszú szakált növesztve, Lengyelországon keresztül ment Gyulafehérvárra, hol megérkezte után azonnal szószékre lépett és egymásután négy nap prédikátl az országgyűlésre egybesereglett uraknak. Neve csakhamar hires lett és az erdélyiek magyar Cicerónak nevezték. A kolozsvári főiskolát, melyet Báthori fejedelem emelt, Apor István gróf segítségével virágzásra hozta. Itt élt 19 évig; visszatérve, Nagyszombatban és Győrött magyar hitszónok volt; tiz évig mint helyettes tartományi főnök működött; utolsó évét Sopronban, mint a rendház főnöke élte. Meghalt 1718. márcz. 18. Sopronban.
Munkái:
1. Duodecim Stephani Heroes Ungariae, Tyrnaviae, (1681. Névtelenűl.)
2. Litterae invitatoriae P. Sigismundi Wiszkeleti archidiaconi, dum academia S. J. Claudiopolitana, fundata a rege Bathorio, societati post quartum exilium in Transylvania tandem confirmata. an. 1698. restauraretur. Claudiopoli, (1698.)
3. Szent István király testamentomáról... 1698. (Egyházi beszédek.)
4. Szent István király napján szent Márton klastromban mondott beszéde... 1702.
5. Dicsőséges szent István király napján Győrött 1703-ban mondott beszéde.
6. Per Hungariam et Transylvaniam habiti ad populum sermones sacri. Claudiopoli, 1750–51. Két kötet. (Kiadta Gyalogi István.)
7. Panegyrici sanctorum patronorum r. Hungariae. Tudniillik, Nagy-Asszonyról, magyar szentekről és az országhoz tartozandó kiváltképpen való innepekre jeles predikátiók. Kassa, 1754. (Sándor István hibásan helyezi az 1750. évhez.)
Egyházi beszédei számszerint 1611, saját kezével irva, a szerzet szétoszlásakor a nagyszombati könyvtárba kerültek; Jankovich Miklós szerint magyar beszédeit Torma istván gyulafehérvári kanonok 36 kötetbe köttette és a kolozsvári kollégiumban helyezte el. Sermones sacri. Tomus III. (4-rét 468 lap.) kézirati munkája a gyulafehérvári Batthyány-könyvtárban őriztetik.
Horányi, Memoria I. 448. l. Nova Memoria I. 726. l. (Hol kézirati munkái elősorolvák.)
Molnár János, Magyar Könyvház VII. 1795. 84.
Katona, Historia Critica XXXVI. 777.
Catalogus Bibl. Fr. Com. széchenyi I. 238.
Fejér, Historia Academiae 36. (Halála éve hibásan van 1708-ra téve.)
Fasciculi Ecclesiastici 1842. II. 302.
Stoeger, Scriptores 51.
Budapesti Szemle VI. 1859. 9. l.
Kiss Áron, Adalékok 36.
Beke, Index Manuscriptorum Bibl. Batthyanianae 16.
Uj M. Sion 1879. 929. l. (szül. 1645. máj. 21-re teszi.)
Némethy Lajos, Dicsbeszédek 46. 48. 58.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II. 406.
Catalogus Bibl. Joann. Card. Simor 281.
Petrik Bibliogr.
