Csomár István,
Csomár István,
gymnasiumi tanár, csemernai Cs. János és R. Szombathy Julianna fia, szül. 1839. jan. 14. Ladmóczon Zemplénmegyében, középiskolai tanulmányait Sárospatakon végezte 1848-tól 1856-ig; ezután bölcseletet és theologiát hallgatott három évig. 1860. jan. 30. Ó-Liszkára ment tanítónak; időközben 1862. júl. 176. kápláni vizsgát tett Sárospatakon és 1863. febr. 1. Kis-Ruszkára ment nevelőnek. Innét 1865. aug. 1. Munkácsra költözött, hol szept. 1. magán gymnasiumot szervezett, mely alapja lett a mai államinak. 1866. ápr. 19. papi vizsgát tett Debreczenben. 1867-ben az iskolája községinek nyilváníttatván, abba mint rendes tanár beválasztatott; később állami kezelés alá jutván, 1876. dec. 29. letette a tanári vizsgát Kolozsvárt a magyar nyelvből és irodalomból és jelenleg is mint rendes tanár ott működik.
Irodalomtörténeti, nyelvészeti s nevelési czikkei megjelentek a munkácsi gymnasium Értesítőjében (1874. Párhuzam Zrinyi és Gyöngyösi mint eposköltők közt; 1875. Az ik-es igeragozás törvényes használata; 1877. Kisfaludy Sándor és jelesebb kortársai lyrai költészete 1772–1808-ig; 1878. Gondolatok a nevelés köréből), a munkácsi községi elemi iskola Értesítőjében. (1875. Néhány szó a községi elemi iskola keletkezéséről Munkácson.) Kritikákat irt Simonyi Zs. Antibarbarusa s Nyelvtanáról a Közoktatásban (1882–84.); 1881 óta a M. Nyelvőrnek népnyelvi gyűjtője. 1884 júniustól a Munkács cz. lapnak munkatársa volt, utóbb szerkesztője lett, mely lapba a nagyobb társadalmi czikkeket nevével vagy nevének kezdőbetűjével irja, a kisebbeket jel nélkül.
Szerkesztette a Kárpátalja cz. politikai s társadalmi lapot 1889. okt. 27-től az év végeig és szerkesztette a Munkács cz. lapot 1885. márcz. 1-től az év végeig.
Figyelő III. 112. és önéletrajzi adatok.
