Csukássi József
Csukássi József
szerkesztő, Hechtl Frigyes polgár fia, szül. 1841-ben Győrött, hol az alsó gymnasiumot végezte, a négy felső osztályt Sopronban az ág. ev. gymnasiumban járta. Innét jogot hallgatni Bécsbe ment, majd Budapestre jött, hol benső barátságot kötött az irodalom akkori fiatal tehetséges és előkelő tagjaival. Toldy István, Berczik Árpád, Almási Tihamér, Fésűs György voltak személyes és irodalmi barátai. Elbeszéléseket irt és élénk részt vett a napi sajtó munkáiban; csakhamar meghivást kapott haza (1861.) a Győri Közlöny átvételére. 1866 tavaszán nőül vette Zmeskál Arankát, Győr volt polgármesterének leányát és vele Pestre költözött. Lapot szerkesztett, tárczákat irt és regényeket fordított. 1889 telén kimondták orvosai, hogy szívbaja gyógyíthatatlan; az utolsó két telet Meránban töltötte; 1891-ben május 1. ismét haza jött és 27. meghalt Budapesten, Andrássy-úti villájában.
Ifjabb korában a költészetnek hódolt, költeményeket, beszélyeket irt és fordított a Győri Közlönyvbe (1858–60.) és Hölgyfutárba (1862–64.), hol Burns, Hugó Viktor, Mirza-Schafy sat. után közölt műfordításokat, lefordította Kock, Egy szívtelen nő cz. regényét ugyanott Virághalmi Ferenczczel együtt; ezután még a következő hirlapokba s albumokba dolgozott: Divatcsarnok (1861–63.), Nefelejts (1861. 1864. 1873–74.), Győri Közlöny (1862.), Thalia (1862.), Lisznyai-Album (1863.), Koszorú (1863. 1865.), Császár fürdői Album (1863.), Családi Kör (1863. 1865.), Fővárosi Lapok (1864–1878.), Hazánk és a Külföld (1867. 1872.), Figyelő (1872–1874.), Athenaeum (1873–1874.), Magyarország és a Nagyvilág (1874–1877. 1879. A tavaszrepülő postása; előbb 1867–1869-ben az életrajzokat és a hét története czímű rovatot is ő irta és 1869. jan. 3-tól 1870. nov. 13-ig a lap főmunkatársa volt); Otthon (1875.), Budapesti Szemle (1877. Shelley két költeménye), Csöndes Órák (1878.), Vasárn. Ujság (1878. 1882.), Ország-Világ (1880. 1885. 1887.). A Borsszem Jankó alapításában részt vett és dolgozott is bele. A szépirodalomban mint műfordítónak Tennyson Királyidylljei tartják fenn nevét. Irt sok ismeretterjesztő czikket és fordított több regényt.
Munkái:
1. La picciola. A Kicsinke. Saintine B. után ford. Pest, 1865.
2. Egy párisi házasság. Méry után ford. Bpest, 1874. Két kötet.
3. Middlemarch. Tanulmány a vidéki életből. Elliot után angolból ford. U. ott, 1874. Négy kötet. Kiadta a Kisfaludy-Társaság.
4. A kis bizományos. Kock Pál után francziából ford. U. ott, 1874.
5. Franczia életképek. Erckmann-Chatrian után ford. U. ott, 1875.
6. Véres pénz. Regény. Cobb Vilmos után ford. U. ott, 1875.
7. Mély titok. Beszély. Gaskellné után angolból ford. a szerző életrajzával. U. ott, 1876. (M. Könyvesház 18. 19.)
8. D'Aurebonné marquisné. Elbeszélés. Portmartin után ford. U. ott, 1876. (M. Könyvesház 26.)
9. Két beszély. Wilkie Collins után ford. U. ott, 1876. (M. Könyvesház 28.)
10. Enid. Király-idyll. Tennyson után ford. U. ot, 1876. (Könyvesház 31.)
11. Bismark. Élet- és jellemrajz. U. ott, 1876. (Tört. Könyvtár 20.)
12. A túlvilági adósság. Elbeszélés. Sealsfield Károly után ford. és életrajzi essayvel ellátta. U. ott, 1877. (M. Könyvesház 37.)
13. Schäffer Magdalena. Beszély. Prescott H. E. után angolból ford. U. ott, 1877. (Olcsó Könyvtár 34.)
14. Az ördög-mocsár. Beszély. Sand György után francziából ford. U. ott. 1877. (Olcsó Könyvtár 39.)
15. Trecoeur Julia. Elbeszélés. Feuillet Octave után francziából ford. U. ott, 1878. (Olcsó K. 52.)
16. A magyar clerus adomákban. U. ott, 1879.
17. Költői beszélyek. Tennyson Alfred után ford. U. ott, 1882. (Olcsó K. 141.)
Szerkesztette a Győri Közlönyt 1865. júl. 9-től 1867. ápr. 28-ig, A Divat cz. lap szpirodalmi részét 1868. ápr. 1-től 1870. nov. 24-ig, a Heti Posta cz. pol. lapot 1872. decz. 22-től 1873. szept. 28-ig, Ország-Világot 1871. jan. 1-től máj. 7-ig, Pesti hetilapot 1868. jan. 6-tól 1870. elejéig, a Pesti Hirlap cz. politikai napilapot 1878. decz. 25-től 1881. máj. 26-ig és Heti Mellékletet 1879. decz. 6-tól 1880. decz 25-ig, végre a Budapesti Hirlap politikai napilapnak egyik alapítója, tulajdonos kiadója s szerkesztője volt 1881. jún. 6-tól haláláig.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvszemle 1879. XXXVI. l.
M. Könyvészet 1875–79. 1882.
Daday, Magyar Állattani Irodalom Ismertetése 1870–80. 113. l.
Figyelő VII.
Szinnyei Repertóriuma. Tört. II.
Győri Közlöny 1879. 28. sz.
M. Salon VII. 1888. arczk. és kézirata.
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1891. 22. 23. sz. arczk.
Budapesti Hirlap 1891. 145–147. sz.
