Czech János,
Czech János,
városi főbiró, cs. és kir. pénzügyi főtanácsos, a kir. tanulmányi bizottság s a könyvvizsgálo bizottság ülnöke, a m. tud. akadémia r. tagja, szül. 1798. jún. 20. Győrött; atyja Linczből szakadt oda; tanulmányait a pozsonyi ág. ev. lyceumban kezdte s a győri akadémiában végezte. Az ügyvédi vizsga után 1820-ban szülővárosában törvényszéki jegyzővé, 1824. városi tanácsossá, 1831. polgármesterré s 1836. főbiróvá neveztetett ki; közben négy országgyűlésen, mint városának követje vett részt. A m. tud. akadémia 1832. márcz. 10. választotta rendes tagjai sorába. 1836-ban Győr és Mosonymegyék, nem nemes létére is táblabiráik közé sorozták, 1840-ben pedig V. Ferdinánd király az ujolag fölállított tanulmányi és központi könyvvizsgáló bizottmány másodülnökévé nevezte ki s egy hónappal utána magyar nemes-levéllel ajándékozta meg. 1848-ban a kir. kincstári levéltár igazgatójává, 1850-ben kincstári, 1854. pénzügyi tanácsossá neveztetett ki s azon év nov. 1. meghalt Pesten. Emlékbeszédet 1854. nov. 27. Toldy F. mondott fölötte az akadémiában.
Irodalmilag a történeti tudományokkal, oklevelek, régi pénzek és emlékek gyűjtésével foglalkozott; 400 ezüst és 1300 réz darabbal a n. múzeumi éremtárt gazdagította. Ő figyelmeztette az akadémiát az érsekujvári sz. ferencziek zárdájában őrzött két régi kéziratra (egyik az 1513-ban Kinizsi Pálné számára irott imakönyv, a másik az érsekujvári codex név alatt ismeretes és a budapesti egyetemi könyvtárban őriztetik).
Értekezései megjelentek a Tud. Gyűjteményben (1828–29. 1838.), Hormayr Archivjában (1828.) és Taschenbuchjában (1830–31.), Tudománytárban (1835–36.) és az Akadémia Évkönyveiben (1831–35.); a Századunkban (1839–40.) több közjogi czikke van; történeti czikket irt még az Uj M. Muzeumba (1851–52.)
Munkái:
1. Győr vármegye főispánjairól. Győr, 1827.
2. Győr vármegye hajdan nemes familiáinak emlékezetek. Pest, 1829.
3. Győr várossa szegények intézete és azzal egyesült árvaház 1832–1833. Győr, (1833.)
Fejér György okmánytárát több száz oklevél másolatával gazdagította; ezek közül 400 a Codex dipl. VII. (pótló) kötetében jelent meg.
Kéziratban maradt az 1839–40. országgyűlésről készített 60 ívre terjedő munkája; a Győr város és megye monographiájához általa gyűjtött anyag több kötetre terjed; így van hozzá ezer oklevél-másolat hat 4-rétű kötetben sat.; Országgyűlési emlékiratok hat folió kötetben; vegyes tárgyú oklevelek tiz ivrét és tizenkét 4-rét kötetben; Magyar levelek a XVI. és XVII. századból, két kötet; végre a magyarországi zsidók történetét érdeklő oklevelek egy kötetben. Sajtókészen állottak halálakor: Ujra gyűjtött Árpád-korszaki oklevéltára; A magyar nádorok és főhivatalnokok táblai sorozata, jegyzetekkel.
M. Akad. Értesítő 1854. 300 l.
Uj M. Muzeum 1854. II. 545. l. (Toldy emlékbeszéde.)
M. Tud. Társ. Névkönyve 1839. 127. 1842. II. 53. 1845. 64. 1848. 72. l.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. II.
M. tud. Akad. Almanachja 1863. 277.
Szilády, Régi M. Költők Tára I. V. (Czech-codex.)
M. Könyv-Szemle X. 1885. 10.
Petrik Bibliogr.
