Czente István,
Czente István,
kath. plébános, szül. 1803. decz. 23. Tornallyán Gömörmegyében; atyja ev. ref., anyja kath volt. Iskoláit Rozsnyón végezte; a theologiát a bécsi Pazmaneumban hallgatta. 1827-ben misés papnak szenteltetvén föl, három évig mint segédlelkész és kilencz évig a rozsnyói seminariumban mint tanulmányi felügyelő, spiritualis, a világi ifjuság erkölcsi felügyelője s hitszónoka hivtaloskodott; e mellett az elméleti s gyakorlati bölcselettant és a magyar nyelvet tanította. 1839-ben losonczi, 1849-ben rappi plébános lett; ekkor a magyar kormány által elfogatott; később azonban ismét visszahelyeztetett hivatalába. Meghalt 1859. febr. 14. Rappon Nógrádmegyében.
Verse a Hebeben (1826.) jelent meg.
Munkái:
1. Jézus a mi példánk. Rozsnyó, 1831.
2. A bölcselkedő magyar polgár. Kassa, 1838. (Az akkor uralkodó korszellem ellen. Ism. Figyelmező. Felelet a Századunkban.)
3. A korszellem. Németből Dengler után ford.
Rozsnyói Egyházi Töredékek VIII. 124.
Toldy Bibliographiája. (Tud. Tár. 1839. 450.) Ferenczy és Dánielik, Magyar Irók I. 89. és dr. Tóth Lőrincz szives közlése.
