Czirfusz Ferencz,
Czirfusz Ferencz,
kir. tanácsos és tanfelügyelő, szül. 1827. máj. 27. Lovász-Patonán Veszprémmegyében, hol atyja uradalmi kovácsmester volt; a gymnasiumi tanulmányokat Pápán és Székesfehérvárott, a bölcseletet Szombathelyt végezte. 1848 végén Bezerédj Mihály unokái mellett nevelő lett, hol 1852. szept. 16-ig működött, midőn a bajai főgamnasiumnál lett tanár, hol a magyar, latin és görög nyelvet, a földrajzot és történelmet tanította. 1865. júl. 12. tanári s nov. 11. ügyvédi oklevelet nyert. 1870. jún. 8. igazgatója lett a bajai tanítóképző intézetnek, melyet ő szervezett. 1874-ben királyi tanácsosi czímet nyert. 1876-ban Bács-Bodrogmege tanfelügyelőjévé nevezték ki. A bécsi világkiállítás tanulmányozására az állam küldte ki. Az 1881. aug. 1. tartott országos tanítói képviseleti közgyűlésben részt vett és a VI. vagy a tanító-egyesületek szervezetét tárgyaló szakosztály elnöke volt. Bács-Bodrogmegye bizottmányának tiz év óta tagja. 1882. okt. 12. ülték meg tanügyi 30 éves működésének jubileumát Zomborban.
Programmértekezései: Adatok Baja városának mult és jelen életéből (Bajai róm. kath. gymn. Értesítője 1859.); A gymnasiumi muzeumokról (U. ott, 1868.); Bajai tanítóképezde történetének első szálai (Bajai áll. tanítóképző Értesítője 1872.) Czikkei: A repczeféreg (Vasárnapi Ujság 1862.), Baja városa (U. ott, 1866.), Indítvány a városok és községekben vezetett évkönyvek érdekében (Hon 1867. és a többi napilapokban.) Könyvismertetések a Tanáregylet Közlönyében (1871.) Jelentései Bács-Bodrogmegye népnevelési ügyének (évenkénti) állásáról. Zombor.
Arczképe Löschinger Zsigmond rajza után kőnyomatban, tanítványai által kiadva 1880-ban jelent meg a Légrády testvéreknél Budapesten.
Bajai Közlöny 1880. 96. sz.
Bácska 1882. 43. sz. (Jubileuma)
Zentai Hirlap 1887. 15. sz.
M. Paedagogiai Szemle 1887. fénynyomatú arczk. és önéletrajzi adatok.
