Debreczeni János (zágoni),
Debreczeni János (zágoni),
egri kanonok, szül. 1836. márcz. 21. Szegeden iparos szülőktől; a gymnasiumot szülővárosában végezte a kegyesrendieknél, hol tanára Csaplár Benedek ösztönzésére mint 8. osztályú ifjú Ipolyi Mythologiájához ő is gyűjtött adatokat. 1854-ben az egri papnevelő intézetbe lépett és két ízben nyert pályadíjat, egy bibliai értekezéssel és egy alkalmi szentbeszéddel. 1858. aug. 29. misés pap és Tisza-Eörsön káplán lett, itt buzgón gyűjtötte a népéletre vonatkozó adatokat, melyeket Czuczor és Fogarasy felhasználtak a Magyar Nyelv Szótárában; 1859-ben Egyeken Tárkányi Béla mellett lett káplán, innét 1861-ben Törökszentmiklósra rendelte főpásztora, hol akkor Ipolyi Arnold tartózkodott, ki az ifjút a tudomány iránt való szeretetre lelkesítette. 1863-ban Jászberénybe helyezték át és 1864-ben hajdúböszörményi plébános lett; négy évi működés után lemondott javadalmáról és Egerbe költözött, hol mint a Foglár-féle intézet aligazgatója, káptalani karkáplán és hitelemző működött. Szellemi kiképzésére nagy hatással volt a mindennapi érintkezés Ipolyival, Tárkányival és Szvorényival. 1872-ben Karczagra ment plébánosnak s 1879. püspökladányi esperessé neveztetett ki. 1886-ban cz. kanonok s 1888. őszén szabolcsi főesperes, végre 1890. máj. 1. valóságos kanonok és az egri papnevelő intézet kormányzója lett.
Értekezései és czikkei: Néhány szó nemzeti hagyományaink és a tájszógyűjtés ügyében (Vasárnapi Ujság 1859.), Kapisztrán sz. János életrajza. (Egri Népkönyvtár I. Téli Esték. 1878.), A kereszténység küzdelme a pogánysággal hazánkban (Egri Naptár 1865.), vallási, nevelési, történeti s egyháztört. czikkei a Religióban (1866–68.), Szegedben (1866. Dolgos János névvel, 1867.), Jász-Nagy-Kún-Szolnokban (1877–78.), M. Államban (1874. 120 sz. 1879.), Egri Egyházmegyei Közlönyben (1871. 1881–1882. 1884.) és több közleménye van a Hazánkban, Kath. Társadalomban, Kath. Néplapban és Egerben.
Munkái:
1. Alkalmi beszéd, melyet Erzsébet, Magyarország királynéja ő felségének Budán, 1868. ápr. 22. történt szerencés szülése után a hajdú-böszörményi latin szert. r. kath. egyházban ápr. 26. mondott. Eger, 1868.
2. Szentek élete, kiadja a Szt. István társulat. U. ott, 1878. (V. rész.)
Szerkesztette az Egri Egyházmegyei Közlönyt 1869. jan. 15-től 1872. jul. 16-ig.
M. Sion 1888. 453. lap.
Nagy-Kunság 1890. 20. sz. (Boross Vilmos.)
