Déchy Mór,
Déchy Mór,
birtokos, merész utazó szül. 1847-ben Budapesten. Kora gyermekségétől fogva szenvedélye volt az utazás és legkedvenczebb tanulmánya a földrajz és különösen az orografia. Kedvező anyagi körülményei lehetővé tették, hogy kedvencz terveit és eszméit megvalósíthassa. Alig hogy iskoláit elvégezte 1865-ben meglátogatta az osztrák, tiroli és svájczi alpeseket, s azóta alig mult el év, melyben egy-egy merészebb hegymászást ne hajtott volna végre. 1869-ben a Piz-Bernina csoportot járta keresztűl-kasul, 1871-ben a Jungfrau, Monte Rosa és a Mont Blanc megmászása a déli oldalról ráirányozta az alpesi klubok és a külföldi orografusok figyelmét. 1872-ben Grindelwaldból a Schreckhornt és a Finsteraarhornt mászta meg; ő volt a második, ki ezen az uton a Finsteraarhorn csucsára feljutott. 1873-ban a Matterhornra ment fel s végrehajtotta a Dent Blanche első megmászását Zermatból, mely annak idején nagy feltünést keltett. A tiroli Ortler csoportban a hegycsucsok egész sorozatának megmászása van nevéhez fűzve. 1879-ben Kelet-Indiában a Himalaya-hegységben tett kutatást és azóta csaknem évenként a Kaukazust utazza be tudományos czélból, ezért külföldön is a Kaukazus legalaposabb kutatójának ismerik el. D. nem közönséges tourista, hanem utazásait mindig tudományos czélokkal köti össze; a földrajz, statisztika és kartografia számos becses adatot köszönhet munkásságának. Tudományos és irodalmi működése következtében több megbizást nyert. Az 1875. nemzetközi földrajzi kongresszuson Parisban mint magyar kormánybiztos működött, az 1876-ban Budapesten tartott statisztikai kongresszus titkára és kiállítási rendezője volt, az 1878. párisi kiállításon a magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszteriumot képviselte, s 1879-ben a brüsseli földrajzi kongressus alelnökeül választotta. A magyar földrajzi társulatnak, melynek alapításában nagy része volt, keletkezése óta választmányi tagja és legbuzgóbb felolvasóinak egyike; a bécsi földrajzi társaság 25 éves emlékünnepén ő képviselte a m. földrajzi társaságot; ezenkívül számos külföldi társaság választotta meg tiszteletbeli s levelező tagjáúl, így a londoni földrajzi társaság is. Orosz nőt vevén feleségűl, többnyire Odessában tartózkodik.
Utazási czikkei s földrajzi értekezései a következő folyóiratokban és hirlapokban jelentek meg: Földrajzi Közlemények (1873. Első felmászás a Monte Rosa legmagasabb csucsára a hegy déli oldaláról; 1874-ben Fedcsenko Alexis, 1875. A karthographia a bécsi világtárlaton, Jelentés a magas Tátrában tett utazásomról, Jelentés a párizsi nemzetközi földrajzi kiállításról; 1878. A Mont-Blanc, Kárpáti irodalom; 1879. Jelentés az 1879. évben Brüsselben tartott nemzetközi kereskedelem-földrajzi congressusról, két levele Hunfalvy Jánoshoz Dardzsilingból; 1880. Jelentés a Magas Ázsiában tett utazásomról; 1884. A Kaukazusban; 1885. Utazásom a Kaukazusban; 1886. Szabad Szvaneczia, az Ingur felső hosszvölgye; 1887. D. M. harmadik kaukazusi expeditiója 1886-ban, és a negyedik kaukazusi expeditiója 1887-ben; 1889. a nemzetközi földrajzi congressus Párisban.) Jahrb. des Schweizer Alpenclub (X. 1874–75. Aus der hohen Tatra); Ellenőr (1874. 349. 351. sz. A Tátra); Pester Lloyd (1874. 397. Auf unbetretenen Wegen); Zeitschrift d. d. u. öst. Alpenvereins (VI. 1875. Die Gerlachfalwerspitze in der hohen Tatra); A Magyarországi Kárpátegylet Évkönyve (II. 1875. Uj átmenetek a Tátrában); Gebirgsbote (Wien I. 1876. Aus der Hohen Tatra); P. Napló (1879. 110. 152. sz. A Himalaya hegységből), Vasárnapi Ujság (1882. A Retyezátból), Budapesti Szemle (XLII. 1885. Kalkuttától Dárdzsilingig.)
Munkái:
1. Salita della Punta piu alta del Rosa (Dufourspitze) per versante italiano della valle di Gressoney. Turin, 1874. (Különnyomat a Bolletino del Club Alpino Italiano-ból.)
2. Aus den Ortleralpen. Wien, 1875. (Különnyomat a Zeitschrift des d. u. öst. Alpenvereins cz. folyóiratból.)
3. A topographiai térképek. Budapest, 1879. (Hivatalos jelentés a Párisban 1878-ban tartott egyetemes kiállításról. V. 3.)
Himalay-utazása franczia, angol és német nyelven is megjelent.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
Pesti Hirlap Heti melléklete 1879. 1. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1890. sz. arczk.
