Deininger Imre (komorrai),
Deininger Imre (komorrai),
a keszthelyi gazdasági intézet igazgató-tanára, szül. 1844. máj. 7. Esztergomban; gymnasiumi tanulmányai után nehány évig az esztergomi érsekségi uradalmakban volt alkalmazva; 1865–67-ben a magyar-óvári felsőbb tanintézetet végezte; ezután előbbi állását ismét elfoglalta. 1868. decz. 19. az akkor megnyilt debreczeni gazdasági felsőbb tanintézethez tanárrá neveztetett ki, hol eleinte a földmives iskolát, az intézeti gazdaságot és kisérleti tért kezelte, míg 1871. febr. 5. a felsőbb tanintézetben a növénytermelés, növényboncz- és élettan tanszékét foglalta el; itt botanikus kertet is létesített, melyet önállólag kezelt. 1874. szept. 9., az akkor akadémiai rangra emelt magyar-óvári intézethez tétetett át. Az akadémia kertjének átalakítását három éven át keresztül vitte. A magvizsgálat ügyét Németországban tanulmányozta; javaslatára 1878. tavaszán hazánkban az első vetőmag-vizsgáló és növény-élettani kisérleti állomás létesült, melynek vezetője volt 1884. okt. 8-ig, midőn a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet igazgatójává neveztetett ki s a mezőgazdasági berendezés, kezelés és becsléstani szakok előadását is átvette. Több gazdasági egyesület tagja és a Keszthely vidéki gazdakörnek alelnöke.
Ismételten tett tanulmányi utazásokat részben a kormány megbizásából Déltirol, Németország, Svájcz, Belgium, Hollandia, Angol-, Svéd-, Norvég- és Dánországban; utazásait legnagyobb részben le is irta.
Speczialis tanulmányának tárgyát képezték a Magyarországon talált praehistorikus növény- és különösen magleletek; utóbbiaknak leirását 1881-ben Nyáry Jenő báró fölvette Az aggteleki barlang mint őstemető cz. munkájába.
Számos czikket irt a hazai s német mezőgazdasági szaklapokba, u. m. Gazdasági Lapokba (1869. 1873.), Földmivelési Érdekeinkbe (1873–74.), M. Gazdába (1874.), Természett. Közlönybe (1874. A hortobányi pusztán fölfedezett keserűvizforrás.) Svédországi első utazásának leirása a Közgazdasági Értesítőben (1883.) jelent meg; ugyanott tett 1891. utazása sajtó alatt van.
Munkái:
1. Jelentés a sundsvalli 1882. kiállításról. Bpest, 1883. (Különnyomat a Közgazd. Értesítőből.)
2. A keszthelyi m. kir. Gazdasági Tanintézet Évkönyve, (1865–85.) az itt fennállott Georgicon (1797–1848.) rövid történeti vázlatával. Keszthely, 1885.
3. Tanulmány a búza fölött, kiadja a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet. Az illető tanárok közreműködésével. Nagy-Kanizsa, 1890. (Tanintézeti kiadványok 26. sz. Ugyanez németűl is, u. ott)
4. Adatok kulturnövényeink történetéhez. A lengyeli őskori telep növénymaradványai. U. ott, 1892. (Különnyomat az 1891. Évkönyvből.) Mint igazgató szerkeszti az intézet Értesítőit.
Keszthelyi Tanintézet Évkönyve 1885. 151. l.
Zelliger, Esztergom-Vármegyei Irók. Bpest, 1888.
Horváth Ignácz Könyvészete 1890. és önéletrajzi adatok.
