Deményi László (családi nevén Demian),
Deményi László (családi nevén Demian),
kegyesrendi áldozópap és tanár, szül. 1710-ben Trencsénben; tanulmányait szülővárosában és Privigyén végezte, hol 1728-ban a rend tagjai közé lépett. 1736-ban áldozópappá szenteltetett; azután gymnasiumi tanár volt Kecskeméten, Nyitrán (hol 1738-ban igazgató helyettes is volt), Nagy-Károlyban, Váczon, Privigyén, Szegeden, Rózsahegyen, Korponán; hittanár Nyitrán. Meghalt 1761. okt. 28. Korponán. Classikai latinsággal irt és jeles szónok volt. Midőn Szeged város közönsége 1735-ben a piaristák számára szinházat építtetett, annak ünnepélyes megnyitásakor beszédet tartott, melyben az iskolai szinházak fontosságát fejtegette.
Munkái:
1. Orationes in variis Hungariae gymnasiis habitae. Tyrnaviae, 1742.
2. Sacrae et piae meditationes in omnes anni dominicas et festa Hungariae celebriora. Posonii, 1754. (Ezek a rend társas ájtatoskodásaiban még napjainkban is használtatnak.
3. Ars orandi. Budae. 1761.
Horányi, Memoria I. 490. l.
Katona, Historia Critica XXXIX. 946. l.
Egyetemes M. Encyclopaedia VII. 337. l. (Vass József.)
Figyelő 1879. VI. VII.
Csősz Imre, A kegyestanító-rendiek Nyitrán. Nyitra, 1879. 507. 388. l.
Petrik Bibliogr.
Takáts Sándor, Benyák Bernát. Bpest, 1891. 96. 111. l.
