Dezső Gyula,
Dezső Gyula,
államtudományok doktora, tanítóképzőintézeti tanár, D. Pál ev. ref. népiskolai tanító fia s Losonczi (Hányoki) Istvánnak, a Kistükör irójának anyai ágon dédunokája, szül. 1848-ban Nagy-Kőrösön; a gymnasiumot ugyanott befejezte; a Tomory-féle 3 arany pályadíjat a 8. osztályban, mint a legjobb magyar dolgozat irója elnyerte; ezután két évig Máriássy Béla fiánál nevelő volt; majd az eperjesi akadémián a jogi tanfolyamot hallgatta, hol az akadémiai ifjuság által alakított Kölcsey-körnek dr. Vécsey Tamás elnöksége alatt alelnöke volt, a kör aesthetikai szakosztályában tanulótársainak a világirodalmat adta elő s Mi különbség van az eposz és dráma közt cz. értekezésével pályadíjat nyert; a birói elméleti államvizsga letétele után joggyakorlatra ment. Innét hg. Odescalchi Gyulához Svájczba utazott, kinél Genfben mint nevelő két évig működött; ez idő alatt Svájczot, Németországot és Ausztria egy részét beutazta. Azután két évig Nagy-Kőrösön volt nevelő. Majd Kolozsvárt az államtudományokat, a magyar nyelvet és irodalomtörténetet hallgatta s ugyanott 1878-ban az államtudományok doktorává avattatott föl. Haza térve, szülővárosa által 1880-ban elnöki tanácsossá választatott, azonban ezen állásáról rövid idő mulva leköszönt és 1885-ben a nagykőrösi ev. ref. tanítóképzőintézethez nevezték ki a magyar-német nyelv és természetrajz tanárává, hol jelenleg is működik.
Czikkei a Fővárosi Lapokban D. Gy. jegyek alatt (1868. Az epikai költészetről, 1869. Molière, A történetirás és Macaulay), Nagy-Kőrösben (1878. Világirodalmi szemle az epikai költészet köréből, Közigazgatási szervezetünk és az állam érdekei, Az egyéni szabadság közigazgatási rendszerünkben; 1879. Társadalmi életünk, Nemzeti nevelés mint létkérdés, Nehány szó a városi szabályrendelet tervezetéről, A pártpolitika és szakképzettség közigazgastásunkban; 1880. Áldozzunk a művészetekért, A tisztujítás és a közigazgatás érdekei; 1882. A községi választók összeirása) jelentek meg.
Munkái:
1. Zács Feliczián, dráma öt felv. Debreczen, 1876. (Ism. Figyelő XVII.)
2. A két kamara-rendszer kérdése, különös tekintettel a felsőház hivatására és szervezésére. Nagy-Kőrös, 1878. (Doktori értekezés.)
3. Magyar nemzeti politika. U. ott, 1880.
4. Nehány szó S. J. Észrevételeire, U. ott, 1881.
5. Prometheus, drámai költemény Aeschylos után. U. ott, 1890.
6. Sokrates, drámai költemény. U. ott, 1891.
Kéziratban: Hunyadi László, tört. dráma 5 felv., Maróthy, tragédia 5 felv. és Ahasvérus, drámai költemény.
Uj M. Athenás 100 l.
Kiszlingstein, M. Könyvészet II. és önéletrajzi adatok.
