Doleschall Pál,
Doleschall Pál,
ág. ev. lelkész, szül. 1700. jan. 20. Szakolczán Nyitramegyében, a végzetes fehérhegyi katasztrófa után hazánkba menekült ág. ev. cseh család ivadéka; kisebb iskoláinak bevégezte után a posztókészítés mesterségét tanulta Sopronban és csak 1720-ban került az első grammatikai osztályba; később iskoláit Győrött folytatta, hol a magyar nyelvet is elsajátította. 1727. ápr. 24-től a vittenbergai egyetem hallgatója volt; onnét 1730. júl. 4. visszatért hazájába s egyideig magántanító, azután Prileszky Eleknél udvari lelkész volt; 1744. jan. 9. pappá szenteltetett; tanító volt Nemescsón és Pozsonyban; 1746-ban Neczpálra ment lelkésznek; 1760-ban, azért mert egyik filialis beteg hivének kiszolgáltatta az Úr vacsoráját, a helytartótanács rendeletéből elmozdíttatott hivatalától; később azonban Boczabányán (Liptóm.) lelkészkedett, hol 1778. nov. 29. meghalt.
Munkái:
1. Imperatorum romanorum nomina et symbola, versibus et rhythmis, utcunque conceptis, ita indicata, ut consonantibus, certo in loco positis, colligi possit, quo seculo quilibit eorum dignitate hac usus, immo et quo seculi eiusdem anno illa sit positus; quibus annexa sunt etiam nonnulla alia observatu digna. Posonii. 1842.
2. Bibli svata rytmovnimi summovniky predstavena... 1745. (Szent Biblia ritmusos versekben.)
3. Sbírka slovenskych a českych přislova... 1746. (Szláv-cseh közmondások gyűjteménye.)
4. Donatus latino-germanico-hungarico-bohemicus, quem ut desiderata donaret... facilitate... in tabulis quibusdam... commode sistit. Posonii, 1746. (Ujra kiadva u. ott, 1748. és Vácz, 1800.)
5. Grammatica slavico-bohemica, in qua, praeter alia, ratio accuratae scriptionis et flexionis, quae in hac lingua magnis difficultatibus laborat, et genuinis fundamentis, in Hungaria insinuatur; cum appendice... U. ott, 1746. (Az első tót nyelvtan.)
6. Ortographia bohemo-slavica. Leutschoviae, 1752.
7. Elementa linguae slavo-bohemicae. U. ott, 1752.
8. Libellus alphabeticus slavicus, cum figuris. Posonii, 1760.
9. Vocabula symphona novo modo tyrunculorum captui accomodata. U. ott, 1760.
Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 223. l.
Katona, Historia Critica XXXIX. 948. l.
Tablič, Poezye. II. k. LXII. l.
Schafarik, Geschichte der slav. Sprache u. Literatur. Ofen, 1826. 391. l.
Sartori, (Franz), Hist. ethn. Uebersicht der Wissensch. Cultur u. Literatur des östr. Kaiserthums. Wien, 1838. 38. l.
Ersch u. Gruber, Allg. Encyclopaedie XXVI. 325.
Slovenské Pohlady 1887. 87. sz.
Vlček, Dejiny Liter. Slovenskej 17. 24. 58. és dédunokája D. Sándor Eduard szives közlése.
