Egán Ede (borostyánkeői),
Egán Ede (borostyánkeői),
országos tejgazdasági felügyelő. Id. Egán Ede, Irlandból hazánk földjére telepedett gazda, előbb báró Sina, később Batthány Gusztáv herczeg és Festetics György gróf uradalmainak igazgatója, tapasztalataival mélyen befolyásolta Vasmegye gazdasági fejlődését (több gazdasági czikke jelent meg a magyar szaklapokban); fiát is, E. Edét, a praktikus életnek nevelte, ki előbbi szakképzettségét, miután több kitünő német- és csehországi gazdaságban töltött, Bécsben a Hochschule für Bodenculturban és a hallei egyetemen szerezte. Átvéve a családi birtok kezelését, Budapesten, a Gazdakör-ben a tejgazdaság nagy fontosságáról tartott előadása eredményekép létesíttetett 1883-ban: az országos tejgazdasági felügyelőség, melynek vezetésével ő bizatot meg. Első három évi munkásságának eredménye, hogy szövetkezés útján körülbelől 400 gazdaság több mint 6000 darab tehénnel egy millió forint befektetéssel fél millió forintot meghaladó évi forgalmat tudott kimutatni. Eddig parlagon heverő sajtiparunknak is Egán nyújtott lendületet. Közgazdasági működésének legbecsesebb s nem tekintve a tejgazdaság meghonosítására irányuló törekvéseit, legáltalánosabb haszonnal s országos jellegű részét képezik ama fáradozásai, melyek az okszerű havasi gazdaságnak hegyvidékeinken leendő meghonosítására vonatkoznak; a Kárpátok mentén több helyen, különösen pedig Máramarosmegyében E. által létesített havasi vállalatok bebizonyították, hogy havasi legelőink fűnövése, földrajzi és égalji viszonyai semmivel sem állnak hátrább a svájczinál, mióta a m. tud. akadémia közgazdasági osztályában tartott előadása útján nagy fáradsággal gyűjtött statisztikai adatait bemutatta. Az 1885. magyar országos kiállítás alkalmából rendezett és számos külföldi előkelő szakférfiúval hazánkban tizenegy napot igénylő körutat tett és azoknak az ország legjelesebb gazdaságait bemutatta. 1890. máj. állásáról családi viszonyai miatt lemondani kényszerűlvén, nejének tulajdonát képező birtoka (Slossevo, nyugati Poroszország) szervezése és rendezése miatt néhány évre Németországba utazott. Munkásságának elismeréseül ő felsége borostyánkeői előnévvel magyar nemesi rangra emelte.
Főbb czikkei: A szeszadó-reform Magyarországon, Román szomszédaink, Románia mezőgazdasági viszonyainak rövid vázlata, Die milchwirthschaftlichen Bestrebungen in Ungarn, Die Stellung der Milchwirthschaft im landw. Betrieb, Darf es Milch für Reiche und Milch für Arme geben? die Lage der Milchproduction und des Milchproductenhandels in Ungarn. Az országos tejgazdasági felügyelőség 1884–1886–1887–1888. évi jelentése, Az országos tejgazdasági felügyelőség feladata, A budapesti központi tejcsarnok, A tej a fővárosban, A tejgazdaság fontosságának kérdése marhatenyésztési viszonyaink fejlesztésénél, Az erdélyi szarvasmarhatenyésztés feladatai, Az országos tenyészkerületek kérdése, A ragályos tüdőlob elterjedése Magyarországon sat.
Munkái:
1. Die Stellung der Milchrvirthschaft im heutigen landwirthschaftlichen Betrieb. Vortrag gehalten am 11. März 1882 im Club der Landwirthe zu Budapest... Budapest, 1882.
2. Jelentés a tejgazdaság terén 1883-ben tett intézkedésekről. U. ott, 1884. (Különnyomat a Közgazd. Értesítőből. Ugyanez németűl. U. ott, 1884.)
3. Die milchwirthschaftlichen Bestrebungen in Ungarn. Bremen, 1884.
4. Magyarország tejgazdasági termelése és kereskedésének mai helyzete. Bpest, 1885.
5. Die Hochschule für Bodenkultur in Wien und ihre falschen Propheten. U. ott, 1886.
6. Román szomszédaink. U. ott, 1886.
Szinnyei Repertoriuma. Természettudomány 301. h.
M. Könyvészet 1886.
Gazdasági Lapok 1890. 21. 22. sz.
Wiener Landwirtschaftliche Zeitung 1890. 49. sz.
