Egervári (Potemkin) Ödön,
Egervári (Potemkin) Ödön,
budapesti egyetemi könyvtártiszt, szül. 1823. febr. 4. Nagy-Szilván Sárosmegyében, hol atyja Potemkin Ferencz földbirtokos volt, de mint ügyvéd Eperjesre tette át lakását, hol hét gyermekét nevelte. E. Ödön ott kezdte iskoláit, hol 1835-ben a IV. gymnasiumi osztályt végezte, midőn atyja a Jászberény melletti puszta-kerekudvari birtokára költözködött és ő az V. osztályt (rhetorikát) Jászberényben járta 1836-ban; ez évben halt meg atyja (anyja még 1831-ben) és hat testvérével árván maradt. Roskoványi Ágost kanonok pártfogása mellett 1837–39-ig az egri Foglár-intézet növendéke volt s az I. és II. évi bölcseletet is Egerben vegezte. Minthogy a papi pályához nem mutatott hajlamot, a segélyt megvonták tőle s hazulról se segítették és így, a jogi tanfolyamot nem hallgathatván, az akkor Egerben működött id. Ujfalussy Sánd. s Balla Károly szinigazgatók társulatához szegődött. A szini pályán nyolcz évet töltött és ezen idő alatt Udvari névvel szinészkedve bebarangolta az országot és csaknem minden szerepkörre alkalmazták. 1848. tavaszán az ungmegyei Palágy-Komorócz községben nemzetőri főhadnagy lett; midőn Jászberényben a 14. számú Lehel huszárezred alakult, ő is zászlaja alá esküdött; mint huszár-hadnagy Arad és Temesvár vívásában részt vett; gróf Vécsey Károly honvéd tábornoknak Borosjenőnél Kaufmann orosz tábornok előtt történt fegyverletétele után 479 honvédtiszt társával együtt aradi fogságba került, de őt a harczban kapott lábsebe miatt be nem sorozták. 1849. decz. elejétől 1850. junius elejéig ismét a szinészetnél keresett menedéket és Tatában, Győrött, végre Egerben fejezte be szinészi vándorpályáját; azután néhány hónapig Pesten Károlyi György gróf kuriáján irnokoskodott; de az iskolai év beálltával nevelői állomást nyert Tolnamegyében Némedin Simon Rezső fia mellett. Ezután mint telekkönyvi segéd, tollnok s bizottmányvezető nyolcz évet töltött el Pest-, Borsod-, Esztergom-, Heves-, Veszprém- és Somogymegyékben a telekkönyvi helyszinelésnél; utóbb mint telekkönyvvezető Mező-Csáton (Borsodm.) működött. 1860-ban Pestre ment, hol Toldy F. pártfogásával 1861. márcz. 15. a m. tud. akadémiánál javítnok tisztviselőnek alkalmazták; 1874. jun. 15. elhagyta az akadémiát és az irodalomnak élt; 1876. szept. 1. a budapesti egyetemi könyvtárhoz ment díjnoknak, 1891. nov. 16. ugyanott kinevezték könyvtártisztnek, hol jelenleg is működik.
Czikkeket irt az Ország-Tükrébe (1863–64. mint rendes munkatárs), a Szinházi Látcsőbe (1863.), a Függetlenségbe (1863.), a Vasárn. Ujságba (1863–84.), Hazánk és a Külföldbe (1864–65.), a Családi Körbe (1863–74.), Honvédbe (mint főmunkatárs 1868–74.), Honvédbe (mint főmunkatárs 1868–72.), a Jászberénybe (1872–73.), a Néplapba (1874.), az Esztergomba (1879–80.), Koszorúba (1884. Petőfi mint pápai tanuló 1840–41-ben), a Budapesti Hirlapba (1884. 241. sz. Egy magyar trubadur, Benza életéből 1885. sat.), a Világ-Krónikába (1886. A magyar szinészet 1848–49-ben.)
Munkái:
1. Az 1848–49-iki magyar hadsereg feloszlásának okai. Pest, 1862. (E munkát a cs. kir. rendőrség lefoglalta s a katonai törvényszéknek adta át, mely azt megsemmisítésre s a szerzőt két heti fogságra ítélte, ki ezt a Károly-kaszárnyában ki is töltötte.)
2. Sáros vármegye leirása statistikai, földleirási, okirati és történeti tekintetben. U. ott, 1863.
3. Honvédvilág. U. ott, 1868. (Kunságival együtt. Az 1–3. sz. munkákat Potemkin névvel adta ki.)
4. Az 1849-iki magyar hadsereg feloszlásának okai az aradi és temesvári táborozással. U. ott, 1867.
5. Tarczai család. Költői elbezsélés XIII. énekben. U. ott, 1869.
6. Bátori-Schulcz Bódog emlékiratai az 1848–49-iki szabadságharczból. U. ott, 1870.
7. Magyar királyi honvéd törzstisztek albuma. U. ott, 1870. (51 arczképpel és életrajzzal.)
8. A protestantismus élet-halálharcza a jezuitizmus ellen Magyarországon. U. ott, 1871. Két kötet.
9. Az 1848–49-iki szabadságharcz vértanúi. U. ott, 1872. (Vahot Imrével együtt.)
Színművei: Turzó János, dr. 5 felv. (előadatott a pesti nemzeti szinházban 1868. márcz. 22.); Petőfi, szinmű 4 felv. (a budai szinkörben, az Istvántéri szinházban és a vidéken 1873-ban. Petőfi és Bem cz. látványos szinmű 4 képben tört. csoportozatokkal, zenéje Nikolics- és Allagától, a budai szinkörben 1886. jul. 10., Petőfi élete és halála tört. szinmű dalokkal és néma képletekkel cz. 4 szak. a budai szinkörben 1891. szept. 2.); Szodoma és Gomorra, látványos szinmű 4 felv. (a városligeti arenában és vidéken 1873.); Az avasi árva, szinmű 4 felv. (előadatott a vidéken 1874.); Ki lesz a szolgabiró? szinmű 4 felv. (előadatott vidéken 1874.), Bernát Gazsi, szinmű 4 felv. (a budai szinkörben 1875.)
Századok 1869. 750. l. Szinnyei Repertóriuma Történelem I. II.
Petrik Könyvészete.
M. t. Akadémia Értesítője VIII. 1874. 138. l.
Figyelő XIII. és önéletrajzi adatok.
