Egerváry Ignácz,
Egerváry Ignácz,
kegyes-tanítórendi kormányzó, szül. 1751. márcz. 12. Egerszegen, Zalamegyében; 1767. okt. 11. lépett a rendbe Kecskeméten s 1775. jul. 24. misés pappá szenteltetett föl; a bölcseletet Nagy-Károlyban, a hittudományt Nyitrán hallgatta. Miután az ifjúságot több helyen tanította, előbb Nyáry grófnál (1784–88), utóbb a Blaskovits családnál volt nevelő (1789–90.). Azután mint középiskolai igazgató Szegeden 1791-től 1802-ig működött; 1803–06-ig Pesten rector és rendi kormánysegéd volt. Miután Dományi András a szerzet kormányzásáról 1805. szept. lemondott, őt választották helyébe. 1807-ben kieszközölte I. Ferencz királytól rendje számára a fehérvári custodiatust. Meghalt 1809. ápr. 26. Pesten.
Munkája: Artaxerxes, szomj. 3 felv. Metastasio Péter után olaszból ford. Pest, 1793 (M. Játékszin IV. kötet. Kézirrata a m. n. múzeum kézirattárában.)
Kéziratai: Oratio dicta Szegedini in professione Pauli Bielitzki, Oratio P. Ign. Egervári habita in consistorio prov. 1799; mindkettő a szegedi rendházban.
Olajfestésű arczképe Csaplár Benedek birtokában.
Horányi. Scriptores Piarum Scholarum.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 117. l.
Egyetemes M. Encyclopaedia VII. 638. l.
Bud. Szemle XVI. 1878. 30. l.
Figyelő X.
Csaplár B., Révai Miklós I. 18. 13. 250. 309. II. 271. 287. III. 80. IV. 47. 120. l.
Bayer József, Nemzeti Játékszin Tört. I. 52. 236. 239. l.
Petrik Bibliogr. II. 270. l. és Csaplár Benedek szives közlése.
