Eperjessy Kálmán,
Eperjessy Kálmán,
hirlapiró, szül. 1847. márcz. 13. Rahon Máramarosmegyében, hol atyja kincstári erdész volt; a máramaros-szigeti lyceumben végezte tanulmányait és 1866-ban szatmári papnövendék lett; innét később kilépett és 1871-ben b. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter külföldre küldte. 1872-ben Bánffay Simontól átvette a Pécsi Lapok szerkesztését; majd a fővárosba jött és hirlapirással foglalkozott; 1876-ban a m. tud. akadémia által kiadott Monumenta Regni Hungariae Archaeologica nyolcz kötetéhez betűrendes mutatót készített; azután a Füssy Tamás Jelenkor cz. folyóiratának segédszerkesztője volt.
Régészeti s vegyes czikkeket irt az Ellenőrbe (1871. A haláltáncz, a rozsnyói ferenczrendiek templomában levő festményről), a P. Naplóba (1874. A falfestészet Magyarországon és 133. sz. Nova Acta Musei Nationalis Hungarici czímű munka ismert.), a Jókai által szerkesztett Életképekbe (1876. 111. sz. Tudományos kiadványaink ismertetéséről, 162. sz. Egy nevezetes török codex), a Figyelőbe (I. 1876. A gályarabságra itélt prot. lelkészek albuma a zürichi városi könyvtárban), a Budapesti Napilapba (1877. 91. 265. 266. sz. Könyvismertetés), a Fővárosi Lapokba (1877. 32. sz. A műemlékek ápolása Magyarországon, 1882.), a Honba (1876. 263. sz. A m. n. múzeum rajz- és metszetgyűjteménye), Magyarország és a Nagyvilágba (1876.), Ország-Világba (1882.), az Archaeologiai Értesítőbe (1882. Régészeti tárgyak Nagy-Rőczén), a Rozsnyói Hiradóba (1883. Látogatás gróf Andrássy Manónál), a kolozsvári Ellenzékbe (1885. A menedékjog és kiszolgáltatási kötelesség).
Munkái:
1. A gazdasági és országos tanszermuzeum a köztelken. Bpest, 1877. (Kalauz a két muzeum látogatói számára.)
2. A zsidó fanatizmus és az anti-judaizmus okai. Nyilt levél dr. Bánóczi József úrhoz, mint a M. Zsidó Szemle szerkesztőjéhez. Szamosujvár, 1885.
Figyelő II. 1877. 134. 219.
M. Könyvészet 1885. és önéletrajzi adatok.
