Fülöp Áron,
Fülöp Áron,
ev. ref. felső-leányiskolai tanár, szül. 1861. márcz. 15. Felső-Boldogasszonyfalván Udvarhelymegyében szegény sorsú székely szülőktől; középiskolai tanulmányait a székely-udvarhelyi kollégiumban végezte. Már ez idő alatt költői tehetségének ismételt jelét adta; az önképzőkör csaknem valamennyi díját ő nyerte el. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Azután egy évig Hód-Mező-Vásárhelyen az ev. ref. főgymnasiumban volt helyettes tanár. 1886-ban a szatmári ev. ref. gymnasiumhoz választották meg a magyar és latin nyelv és irodalom tanárának; 1887. decz. 27. nőűl vette Sargady Erzsébetet a szatmári ev. ref. felsőbb leányiskola igazgatónőjét és azóta ezen intézetben a magyar nyelv és irodalom tanára.
Költeményeket irt 1884 óta a Fővárosi Lapokba, a Magyarország és a Nagyvilágba, az Ország-Világba sat.
Munkái:
1. Ellák. Költői elbeszélés 10 énekben. Bpest, 1885. (Az 1884. évi Nádasdy-féle pályázaton dicséretet nyert. Ism. Bud. Hirlap 1884. 157. sz. 2. kiadás Attila fiai I. Ellák cz. Bpest, 1893.)
2. Debreczeni Márton és a kióvi csata. Szatmár, 1887.
3. Aladár. Költői elbeszélés 10 énekben. Bpest, 1893. (Attila fiai II.)
Szerkeszti 1893. decz. 16-tól a Szatmári Hirlapot.
Horváth Ignácz Könyvészete 1885. 1887.
Corvina 1893. 11. sz. és Vozári Gyula szives közlése önéletrajz után.
