Gáncs Jenő (mesteri),
Gáncs Jenő (mesteri),
ág. ev. lelkész, szül. 1851. febr. 11. Szill-Sárkányban Sopronmegyében; a gymnasiumot Sopronban (1863–71.), a theologiát (1871–75) Sopronban és Bécsben végezte. 1875. okt. 7. pappá szenteltetett föl; 1875–76-ban Nagy-Seresden volt káplán és 1877 óta mint a székesfehérvári ág. ev. gyülekezet lelkésze működik. Egyházában iskolát szervezett; a német bevándorlottaktól alapított gyülekezetet magyarrá tette nyelvben és érzelemben.
Czikkei a székesfehérvári ág. ev. egyház évkönyvében (1877. A székesfehérvári ág. evang. egyház története, 1878. A vasárnap megszentelése, 1879. Luther Márton jellemzése. 1880. Az egyetemes gyámintézet gyűlései. 1881. A nő hivatása, 1883. Luther 400 éves ünnepén tartott beszéd, 1884. Székesfehérvár missiója, 1885. A szeretet vacsorája, 1886. Az adventi napok jelentősége, 1887. Karácsony ünnepe, 1888. Keresztfa, 1889. Feltámadunk, 1890. Pünköst, 1891. (Az 1890–91. törvényczikk, 1892. Evangelikus egyházunk zsinata, 1893. Egyházunk törvényei, 1894. Kossuth Lajos búcsúja), a Vasárnap cz. folyóiratban (1880. elbeszélés); 1879-től évenként márcz. 15. tartott beszédei a helyi lapokban jelentek meg.
Munkái:
1. A férfi ereje. Emlékbeszéd Kossuth Lajos 80 éves jubileumán. Székesfehérvár, 1882.
2. Kossuth Lajos 90 éves korában tartott ünnepi beszéd a függetlenségi körben. Székesfehérvár, 1892.
Vallásos felolvasásokat tartott a nőegylet ülésein 1894. febr. 4-től hetenként kétszer, melyek kéziratban vannak. Szerkeszti a székesfehérvári ág. evang. gyülekezet Tudósítványait 1877 óta.
Önéletrajzi adatok.
