Gauss Viktor,
Gauss Viktor,
hirlapiró, szül. 1858. júl. 27. Nagyváradon, hol atyja, ki ősnemes fiumei patricius családból származott, akkor hivatalnok volt és a kiegyezés előtt, mivel nem tanulta meg a magyar nyelvet, visszatért Fiuméba. G. V. ott végezte 1879-ben az olasz középiskolát; gyermekkori emlékei azonban visszavonzották őt a magyar hazába s a bölcseletet 1883-ban a bpesti egyetemen végezte. Azután a fiumei leányiskolánál 1883–84-ben tanár volt és a tengeri faunát s florát tanulmányozta. Anyja költői lelkét örökölvén, folyton az irodalmi pályára kivánkozott és szorgalmasan tanulmányozta az olasz klasszikusokat; e mellett a magyar nyelvet igyekezett elsajátítani, hogy mint magyar iró működhessék. 1879 óta beszéli a magyar nyelvet. 1884-ben került ismét Budapestre s a Pesti Hirlap szerkesztőségében kezdte irói pályáját. Ez idő alatt sokat irt olaszul, ismertetve az itteni társadalmi s kulturális viszonyokat, jelesebb költőinkből is fordított költeményeket, melyek szintén az olaszországi lapokban jelentek meg. Jelenleg kizárólag az olasz nyelvvel és irodalommal foglalkozik. 1886 óta m. kir. pénzügyminiszteriumi számtiszt.
Czikkei a Természettud. Közlönyben (1884–85. A Quarnero florája és A tenger éjjeli fénylése). Olaszból fordított beszélyei s eredeti czikkei a következő lapokban jelentek meg: Fővárosi Lapok, Pesti Hirlap, M. Hirlap, Hét, Budapest, M. Géniusz, Ország-Világ, Az én Ujságom és Otthon; a Singer és Wolfner által kiadott M. Decameron külföldi novelláinak csaknem fele részét fordította s a M. Szalon (1894. ápril) olasz füzetének összeállítását és fordítását kizárólag maga eszközölte. Olaszból fordított regényei a Budapestben (1890–91. Rovetta, Mater Dolorosa és Montegu; Verga Giovanni, Éva; Cordelia, Ellenállhatatlan erő); a M. Hirlapban (1892: Contessa Lara, A komédiásné (Ľinamorata); Verga Giovanni, Hogyan, mikor és miért? 1894: Serao Matild, Bűn és büntetés, Castigo).
A Singer és Wolfner Egyetemes Regénytárában: Tarchetti Hugo, A szív küzdelmei. Bpest, 1890.
Mercedes. Noemi (sajtó alatt.)
Kéziratban: Olasz-magyar teljes szótár és az Ujabbkori olasz irodalom.
Önéletrajzi adatok.
