Gelléri Mór,
Gelléri Mór,
az országos iparegyesület aligazgatója, előbbinek testvérbátyja, szül. 1854. jan. 14. Apátfalván, Makó mellett Csanádmegyében vagyonos szülőktől, kik azonban, mint bérlők, a hatvanas évek elején az akkori szárazság és egyéb kedvezőtlen viszonyok miatt vagyonilag teljesen tönkre jutottak. Első neveltetését a szülői háznál nyerte nevelőktől, azután Szarvason végezte a gymnasiumot és Szegeden néhai Borostyáni Alfonz kereskedelmi iskoláját. Ekkor szülei kivánságára a gyakorlati pályára lépett és előbb a szegedi ált. takarékpénztár, később az ált. biztosító társaság ottani főügynökségében gyakornok lett. De ez nem egyezett meg hajlamaival. Már kora fiatalságában nagy kedve volt az irodalmi pályára. Sokat irt és fordított s 1869-ben jelentek meg első dolgozatai a Szegedi Hiradóban és a Tiszavidéki Ujságban. 1872-ben került Budapestre, hogy tanulmányait folytassa, de a mostoha viszonyok erre nem adták meg a lehetőséget. Miután időközben szorgalmasan dolgozott az Üstökösbe, melyet ekkor Törs Kálmán szerkesztett, ennek ajánlatával bejutott az iparegyesülethez irnoknak. Itt megismerkedett az iparügyekkel és ez időtől fogva kizárólag ennek a szakmának szentelte magát. 1872 végén már mint helyettesítő teljesen önállóan szerkesztette az iparos szövetség heti közlönyét, a Heti Postát, s miután Ráth Károlynál, az iparos szövetség akkori elnökénél magántitkári állást foglalt el, 1873-ban szerkesztette a Kézműiparosok Lapját. 1874-ben visszatért Szegedre és itt az 1876. orsz. kiállításra való tekintettel megalapította az Alföldi Iparlapot, melyet az első félévben Kulinyi Zsigmonddal, azután egyedül szerkesztett. Titkára lett a szegedi ipartársulatnak, majd az iparos körnek, az iparos-ifjusági egyletnek titkára, később ügyvezető alelnöke. Az 1876. szegedi kiállitásnak szintén titkárává választatott. 1879-ben, az árviz előtt, lakását állandóan a fővárosba tette át és itt a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Lapot, később a Magyar Iparosok Lapját szerkesztette, míg 1880-ban az országos iparegyesület titkárává választatott és ez állását ápr. 1. el is foglalta. Még 1876-ban egyike volt azoknak, kik a socialistikus mozgalmak ellensúlyozása czéljából az iparos-ifjúsági egyletek megalapításával, terjesztésével és szervezésével az iparos-ifjúság művelődésének előmozdítására hatottak, vándorgyűléseket szervezett stb. Az 1879. II. orsz. iparosgyűlésnek, az 1885. iparos-értekezletnek, az 1887., 1891. és 1893. országos ipartestületi gyűléseknek jegyzője volt; számos vidéki orsz. ülésen mint jegyző vagy előadó működött. Az 1881. orsz. nőipar-kiállításnak indítványozója és szervező titkára volt. A kereskedelmi muzeumnak is ő volt indítványozója és első szabályzatának kidolgozója. A nőiparegyletnek hat évig titkára volt. 1872 óta a legtöbb vidéki kiállításon részt vett és biráló bizottsági tagja volt az apatini (1872), szegedi (1876), szabadkai (1876), veszprémi (1877), egri (1877), csabai (1878), székesfejérvári (1879), lippai (1880), budapesti nőiparkiállítás (1881), b.-gyulai (1882), budapesti országos (1885), losonczi (1887), nagyváradi (1890) és a liptó-szentmiklósi (1893) kiállításoknak. Tanulmányozta az 1873. bécsi, az 1878. és 1889. párisi és az 1883. amsterdami nemzetközi, az 1880. brüsszeli és düsseldorfi, az 1882. trieszti, nürnbergi és moszkvai, az 1883. zürichi, az 1884. turini országos kiállításokat. 1887-től 1891-ig iparhatósági biztos volt. 1893-ban a m. kereskedelmi miniszter kinevezte az 1896. ezredéves országos kiállítás titkárává; ugyanekkor az orsz. iparegyesület aligazgatója lett; továbbá kineveztetett az országos ipartanács, az orsz. házi ipari bizottság és az orsz. iparoktatási tanács tagjává. Választmányi s igazgatósági tagja a hirlapirói egyesületnek s a hirlapirók nyugdíjintézetének. 1889 óta a magyar szabadkőmivesi nagypáholy főtitkára és 1894 óta az «Otthon» cz. irói kör gazdája. Több vidéki szakegyletnek és társulatnak tiszteletbeli, több hazai kereskedelmi s iparkamarának s a morvaországi iparegyletnek levelező tagja.
Szegedről 1876-ban rendes czikkirója volt a Nemzeti Hirlapnak és a Pesti Naplónak; az Egyetértésnek 1879 óta belmunkatársa s az iparügyi és kiállítási rovatok szerkesztője. Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1879. 19. 21. 24. sz. Gr. Zichy Jenő és a székesfehérvári kiállítás, 1881. Az országos nőiparkiállítás, A békes-csabai osztály, A székelyföld, Selmeczi csipkék, 1893. Az országos iparegyesület félszázados jubileuma), a Honban (1879. 64. sz. Szeged), a M. Salonban (III. 1885. Az országos kiállításról, A kiállítás intézői és rendezői, VIII. 1888. Kiállítási emlékek); ismeretterjesztő czikkeket irt még az Ország-Világba, M. Geniuszba, Otthonba stb. Szakczikkeket a Nemzetgazdasági Szemlébe, a Nemzeti Nőnevelésbe s a legtöbb ipar- s kereskedelmi lapba.
Munkái:
1. A nők munkaköre. Szeged, 1876. (2. kiadás. 1879.)
2. A szegedi magyar országos ipar-, termény- és állatkiállítás név- és tárgymutatója. Szeged, 1876.
3. Az 1876. évi magyar országos ipar-, termény- és állatkiállítás emlékkönyve. Szeged, 1876.
4. Iparos naptár. Bpest, 1876–78-ra.
5. A magyarországi iparos-ifjúsági egyletek 1877. máj. 20–22 Veszprémben tartott első vándorgyűlésnek és az ezzel kapcsolatos munkakiállítás emlékkönyve. Szeged, 1877.
6. A magyarországi iparos-ifjúsági egyletek 1878. jún. 9. 10. és 11. Békés-Csabán tartott II. vándorgyűlés és munkakiállítás emlékkönyve. Szeged, 1878.
7. A második országos iparos-gyűlés (1879. máj. 31-től jún. 1-ig) emlékkönyve. Bpest, 1879.
8. A nőiparegylet jelentései. Bpest, 1880. és 1881–84-ig.
9. Az országos iparegylet évi jelentései. Bpest, 1880. 1881. és a köv. években is.
10. Mágnás és iparos. Alkalmi üdvözlet a fővárosi iparoskör 1879. márcz. 7. estélyén új tiszteletbeli tagja Zichy Jenő gróf tiszteletére. Bpest, 1880. (2. kiadás Bpest, 1886.)
11. Az iparügy napi kérdései. Bpest, 1880.
12. Az ipar. Bpest, 1880.
13. A szabadkőművesség és az ipar. Bpest, 1880.
14. Országos nőiparkiállítási név- és tárgymutató. Bpest, 1881.
15. Az országos nőiparkiállítás czélja és tendencziája. Bpest, 1881. (Különnyomat a Nemzeti Nőnevelésből.)
16. Jelentés az országos nőipar-kiállításról. A földmívelés-, ipar- és keresk. m. kir. minister megbizásából. Bpest, 1881.
17. Az 1882. évi országos bajor kiállítás szervezete. Bpest, 1882.
18. Oroszország ipara. Vázlatok az 1882. orosz nemzeti kiállítás alkalmából. Bpest, 1881.
19. A Könyves Kálmán az előitéletek legyőzéséhez czímzett ős és elfogadott skót szert. T. és I. szabadkőmíves páholy tíz évi fönállásának ünnepe. 1872. I. hó 23.-1882 I. hó 23. Hely és év n. (1882.)
20. A magyar házi ipar jövő iránya. Bpest, 1883. (Pályadíjjal koszorúzott munka.)
21. Az orosz házi ipar. Az 1883. jan. 8. tartott szakosztály ülésén felolvasva. Bpest, 1883.
22. A fővárosi iparosok köre tíz évi működése. 1873–1883. Bpest, 1883.
23. A brüsszeli kereskedelmi muzeum, különös tekintettel egy Budapesten létesítendő keleti kiviteli múzeumra. Bpest, 1884.
24. Gróf Zichy Jenő élet- és jellemrajza. Bpest, 1884.
25. Ipariskolai olvasókönyv. Bpest, 1885. (2. kiadás. Bpest, 1886. dr. Emericzyvel és Péterffy Józseffel).
26. A kiállítások története, fejlődése és jövendőbeli rendszeresítése. Bpest, 1885.
27. Budapest a kiállítás alatt. Fővárosi kalauz és tájékoztató. Számos képpel. (Ism. Budapesti Szemle XLII.) Bpest, 1885.
28. Kiállítási kalauz. Bpest, 1885. (Balogh Vilmossal és Toldy Ferenczczel együtt.)
29. Ipari és kereskedelmi növények termelése. Bpest, 1885.
30. A munkakiállítás katalogusa. Bpest, 1885.
31. Kiállítási naptár 1885-re. Bpest.
32. Kiállítási emlék-naptár 1885-re. Bpest.
33. Iparosok naptára 1886-ra. Bpest, (1887. és 88-ra Iparosok Évkönyve és naptára cz.)
34. Az 1885. budapesti országos általános kiállítás munkakiállításának (II. Pótkiállítás) júl. 1.- aug. 10. katalogusa. Bpest, 1885.
35. Az uj (1884.) ipartörvény. Bpest, 1885.
36. A magyar ipar úttörői. Élet-és jellemrajzok a magyar iparos-ifjúság buzdítására. Bpest, 1887.
37. Ipariskolai olvasókönyv. Bpest, 1887. Két kötet.
38. A kivitel és külkereskedelem rendszeres fejlesztése. A kereskedelmi múzeumok terjedésével kapcsolatos legujabb mozgalmak. Bpest, 1887. (Különnyomat a Nemzetgazdasági Szemléből.)
39. Az országos iparegyesület kirándulása Bécsbe 1888. Bpest.
40. Szabadkőmívesi reformok, a külföldi szabadkőmívességben fölmerült reform-eszmék és javaslatok vázlatos ismertetése. Bpest, 1889.
41. A betegsegélyezési törvény és az arra vonatkozó rendelet magyarázata. Bpest, 1892.
42. Ötven év a magyar ipar történetéből. Bpest, 1882. (Ism. Budapesti Szemle LXXIV. 1893.)
43. Az országos iparegyesület félszázados jubileuma. Bpest, 1893.
Irt még két szabadkőmívesi füzetet: Valóság és ámítás (Kontra Győző név alatt) és Tanonczkáté, mindkettő Bpesten jelent meg.
Szerkesztette a Szünórát 1862. márcz. – aug. (6 szám), a Heti Postát 1872-ben. a Kézműiparosok Lapját 1874. jan. 1-től 1875. decz. 15-ig Budapesten, az Alföldi Iparlapot 1875–78-ban és a Tisza-Virágot (1874. máj. 31. ünnepi szám) Szegeden; A Szegedi Néplapot 1878. jan.-szept., a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Lapot 1879. febr. 16-tól ápr. 24-ig és 1880 elején Budapesten (magyar és német szöveggel); a Magyar Iparosok Lapját 1879-ben (26. szám) és 1881. márcz. 27-ig (13. szám), a Világosságot (szabadkőmívesi lap) 1881. márcz. 1-től 1884. febr. 28-ig (Fekete Ignáczczal), a Hajnalt (szabadkőmívesi lap) 1887–88-ban (Aigner Lajossal) és szerkeszti a nagy páholy hivatalos lapját, a Keletet, melynek fordítása Orient cz. szintén megjelenik 1890. jan. óta Budapesten. A «Magyar Ipar»-nak, az orsz. iparegyesület lapjának 1880. ápril óta főmunkatársa.
A Pallas nagy Lexikonában az ipar- és szabadkőmivességi czikkeket irja.
Jegyei: -i-r., ir..., G. M., gm., és g. az általa szerkesztett lapokban és 1879 óta az Egyetértésben.
M. Könyv-Szemle 1877. 395.
Tipray Könyvészete 1879.
M. Könyvészet 1877–92.
Horváth Ignácz Könyvészete 1880–92.
Ország-Világ 1885. 44. sz. arczk.
Alföldi Képes Emlékkönyv. Arad, 1888. (Szerk. dr. Báttaszéki Lajos) 115. l. arczk.
Das freisinnige Inland. Wien, 1889. 17. sz. arczk.
Iparügyek 1887.
1893: Egyenlőség 16. sz. M. Geniusz 15. sz. arczk. M. Ijfúság 37. sz. arczk. A Hét 15. sz. arczk. Vasárnapi Ujság 26. sz. arczk.
