Gönczi Ferencz,
Gönczi Ferencz,
tanító, szül. 1861. júl. 29. Rádon Zalamegyében, hol atyja borkereskedő volt, ki korán elhalván, anyja gondoskodott neveléséről és Nagy-Kanizsára, azután Zalaegerszegre adta a polgári iskolába, hol anyja halála miatt a 4. osztályt sem végezhette be; felvételi vizsga alapján a znióváraljai (Turóczm.) állami képzőbe vették be. Tanulását bevégezvén képesítő vizsgát tett 1880-ban és mint nevelő egy évet Istvándiban (Somogym.) töltött. 1880–81-ben Mikében (Somogym.) német-magyar nyelvű iskolában működött mint segédtanító; innét Dunaszekcsőre (Baranyam.), majd Nagy-Palinára (Zalam.), a vend-nyelvű iskolába hívatott meg helyettes tanítónak; ez utóbbi helyen 1884-ben önálló tanító lett. 1885 őszétől Zrinyifalván (Kursanecz) a horvátnyelvű állami elemi iskolában tanít.
Czikkeket írt a Zalai Tanügybe (1883–84 A divatozó népiskolai tankönyvekről, A franczia nevelőnők Magyarországban. A magyar nyelv a nem magyarajkú népiskolákban. Az ének mint a magyarosítás eszköze a nem magyarajkú népiskolákban. A tanító mint katona. 1885. A Chaosz, Egy kis statisztika a Vendségből, A III. egyet. végrehajtó bizottság aug. 20. nagygyűlése, A pályázatok, A népiskolai olvasókönyvekről, sat.), a Néptanodába (A tanító mint kántor, A magyar nyelv tanítása a magyar és nem magyarajkú népiskolákban, kiváló tekintettel a nemzeti szellem ápolására), a Paedagogiai Szemlébe (A társadalmi bajok néhány kifejlett kútforrása. A felnőttek oktatása a magyar nyelvre, sat.), A Zalai Közlönybe (1887. 7. sz. A zalamegyei rendek társadalmi életéből); újabban főleg a néprajzi irodalom terén működik, így a Muraközben (1887) leírta a zalai rendeket, az Ethnographiában (1890) a muraközi nép lakodalmi szokásait. 1888 óta a muraközi népre vonatkozó adatokat gyűjti Muraköz és népe czímű munkájához.
Önéletrajzi adatok.
