Göndöcs Lajos,
Göndöcs Lajos,
igazgató-tanító, G. Benedek apátplébános testvérbátyja, szül. 1819. aug. 6. Nagyváradon; a gymnasiumot és a tanítóképzőt ugyanott végezte; ezután Bukovinában, Andrásfalván kezdett tanítani, hol kántor is volt, 1848–49-ben honvédtiszt volt. 1861-ben jött Pestre, hol 1873-ig a belvárosban osztálytanítói minőségben szolgált; azután pedig haláláig Ó-budán mint igazgató-tanító működött, hol a magyar nyelv- és szellemnek terjesztője volt. 1868-ban néhány lelkes társával megalkotta a Népnevelők budapesti egyesületét és annak mindenkor egyik legbuzgóbb munkása volt. Az 1870-ben tartott első egyetemes tanítógyűlés, melyen 2000 tanító vett részt, nagy részben szintén az ő érdeme. Meghalt 1887. nov. 24. Budapesten.
Czikkeket írt a Vasárnapi Ujságba (1858., 1859. A bukovinai magyarok szokásairól), a Néptanítók Lapjába (1870. Minő volt a mult századokban, minő a jelen században? s minő lesz a jövőben a tanítói, de csakis a néptanítói hivatal, 1871. A magyar tanítókhoz és tanügy barátaihoz.)
Vasárnapi Ujság 1887. 49. sz. (Nekr.)
Néptanítók Lapja 1888. 2. sz. (Lakits Vendel).
István bácsi Naptára 1889-re arczk. (Rázel József) és gyászjelentés.
