Greguss Ágost,
Greguss Ágost,
bölcseleti doktor, egyetemi tanár, a Kisfaludy-társaság másodelnöke s a m. tudom. akadémia rendes tagja, G. Mihály ev. ref. kollegiumi tanár és Farkas Livia fia, szül. 1825. ápr. 27. Eperjesen Sárosmegyében; gyermekéveit a szülei háznál, atyjának gondos nevelése alatt töltötte. Atyja 1833-ban elhalván, az özvegy édes anya gyermekeivel együtt szülőföldére, Gömörmegyébe Rozsnyóra költözött és 1838-ban itt folytatta G. megszakított gymnasiumi tanulmányait. A bölcseleti tanfolyam bevégzésére Eperjesre ment vissza s az itteni kollegiumi ifjuság körében fenállott magyar társaságban adta az írói pályára való hajlamának és képességének első bizonyítékát. Apróbb dolgozatai, miket itt készített, távolabb körökben is figyelmet ébresztettek. G. előbb az orvosi pályára szánta magát és e végből Bécsbe is utazott, azonban csak egy évig foglalkozott orvosi tanulmányokkal; ekkor abbahagyta azzal a szándékkal, hogy a tanári pályára lép; e czélból kiment Németországba, meglátogatá a nevezetesebb egyetemeket és tanulmányait a hallei egyetemen végezte 1845 és 46-ban; az akkori legjelesebb tanároktól hallgatta ott a bölcseletet, mely ez időben kedvencz tanulmánya volt. Itt ismerkedett meg Stierrel, ki akkor tanulótársa volt és kivel egy házban lakott; ezt beavatta a magyar nyelv ismeretében, s ennek köszönhetni, hogy később Stier oly sikerült német fordításokat adott magyar munkákból, sőt azóta buzgó apostola volt nyelvünknek Németországban és mint a Pesti Naplóban írt czikkei tanúsítják, maga is elég szabatosan ír nyelvünkön. G. Halleban létekor magyar népdalokat fordított németre s ezeket ki is adta. Tudományos előmenetelének híre már megelőzte, s alig tért vissza 1846-ban hazájába, midőn Szarvasra, az elhúnyt Vajda Péter helyébe, az ottani gymnasiumhoz bölcselettanárul hívták meg. Ez állásában találta az 1848–49. időszak, melynek mozgalmaiban, ha nem is kiváló, de tevékeny részt vett; demokratikai eszméi, hazafias érzülete és szívélyes modora oly népszerűvé tették, hogy a szarvasi választók őt, a 22 éves ifjút akarták mandatummal megtisztelni; azonban fiatalsága s ismert szerénysége háttérbe vonta őt. A szabadságharczban fegyveresen vett részt, mint győztes nemzetőr vonult be Világosba s állt őrt a tiszai partokon. A szabadságharcz legyőzése után ő is menekülni volt kénytelen, s egy alföldi pusztán Müller Károly álnév alatt Török Gábor fiának nevelője lett (e híres aradmegyei alispán szintén álnév alatt, mint béresgazda tartózkodott saját jószágán); utóbb pedig Gyulán, majd meg Szarvason húzta meg magát, várván az idők lecsendesülését. Az utóbbi helyen azonban nemsokára elfogták és Nagyváradra vitték, hol tíz hónapig volt fogságban. A hirlapokban elszórva megjelent dolgozatai azalatt figyelmet gerjesztettek és midőn fogságából kiszabadult, 1852-ben Toldy Ferencz eszközlésére, meghívót kapott a Pesti Naplóhoz. Ezt az ajánlatot elfogadta s Pestre költözött; ez idő óta állandóan itt lakott és az irodalomnak élt. 1863-ban a Schmerling-korszakban ismét hadi törvényszék elé kerűlt és több havi fogságot töltött a Károly-kaszárnyában. 1865-től 1870-ig az országgyűlési naplók szerkesztője volt. A m. tudom. akadémia 1858. decz. 15. levelező, 1863. jan. 13. rendes és 1882. jún. 1. igazgató tagjává választotta; a Kisfaludy-társaságnak pedig 1860. júl. 15. szintén tagja, titkára s 1879. febr. 19. másodelnöke lett. 1870-ben báró Eötvös József közoktatási miniszter a pesti egyetemen felállított aesthetikai tanszékre hívta meg. G. figyelme mindenre kiterjedt, nem állott semmiféle befolyás alatt, ő maga kutatta ki azt, a hol fonákságot látott, éles megfigyelő tehetségével. A tiszta ízlés, a szép iránti páratlan fogékonyság s egyszerűség tükröződik műveiben s ilyen volt élete is. A komoly tudományok mellett sohasem mulasztotta el hallgatóinak reczeptiv ismereteit kifejleszteni. Előadásain minden szavából elmésség szikrázott és mindenkor egy magasabb czél lebegett előtte: a magyarság és nemzeti lelkesedés; elfogulatlan őszinte feltárása mindannak, a miben hiány, fogyatkozás nyilvánúl, hogy rámutathasson a helyes irányra, melyen haladnunk kell. Hallgatói rendkívül szerették, úgy, hogy 1870-ben, midőn tanszékét elfoglalta, alig voltak többen kilencznél, utóbb a tanterem is kicsinynek bizonyúlt. G. igaz barátja volt az ifjúságnak, melyet mindenkor készséggel gyámolított szóval és tettel. A páratlan tevékenység, melyet életében kifejtett, egészségébe került. Nem bírta többé összeszedni magát, gyomorrákja volt; Erlangenben is hiában járt, hol egy specialista tanácsát kérte ki. Meghalt 1882. decz. 13. Budapesten. A Kisfaludy-társaságban 1884. febr. 10. Beöthy Zsolt, a m. tud. akadémiában 1889. jan. 28. Bánóczi József tartottak fölötte emlékbeszédet.
Költeményei a Regélő Pesti Divatlapban (1844), a Szivárványban (1844), az Életképekben (1844–47. Költ. és A humorról), a Pesti Divatlapban (1846), a Szépirodalmi Szemlében (1847), a Nevelési Emléklapokban (1848. Tanterv), jelentek meg; a Pesti Naplóba (1850. 1787. és köv. sz. Hangsúly, hangnyomat, szórend és a hangsúlypör, 1881. és köv. sz. Arany J. kisebb költ. birálata), 1852-től 1860-ig a lapnak rendes munkatársa volt, írt a lapba szépirodalmi s politikai czikkeket, színbirálatokat (1853-tól 1864-ig 117 színműről írt kritikát) és 1859. augusztustól ujdonságokat is; ennek tárczájába írta Jeles íróink csarnokát (1853: Bajza, Berzsenyi, Vörösmarty, Kisfaludy S., Kölcsey, Kisfaludy K., Kazinczy, Kármán, Báróczy, Csokonai, Garay, 1854: Katona, Kis János, Dayka, Vitkovics, Fáy, Pázmány, Szenczi Molnár Albert, Ányos, Dugonics, Faludi, Gvadányi, Baróti, Haller János, 1855; Mednyánszky, Barcsay, Orczy, Helmeczy és Vajda Péter), melyeknek egyik fő czélja az volt, hogy az akkori szomorú napokban múltunk és jeleseink emlékének felelevenítése által hitet és bizalmat öntsön az új nemzedékbe; itt írta a Magyar Könyvészetet (1853. júl.-1856. jún.) 1874. júl. A mesés elemekről Shakespeareben sat., írt az Uj M. Muzeumba (1851. A magyar közmondásokról, 1853. Elmefuttatás a szakálról, 1859. A materialismus hatásairól, 1860. Eszt népdalok), a Szépirodalmi Lapokba (1853. Igénytelen nézetek a lángelméről, Észrevételek a komikumról, Halotti dal Beranger után, G* jegygyel), a Müller Gyula Nagy Naptárába (1854. Anyák ne bízzátok csecsemőiteket idegen emlőkre), a Vahot Imre nagy képes Naptárába (1855-re Irodalmi és színészeti állapotok 1854-ben), a M. Sajtóba (1855. 5., 8., 29., 33., 76. sz. Irodalmi körűltekintés, hol a Magyar Könyvészetet 1855. jún.-1858. decz. is folytatta), a Kelet Népébe (1856. Átalános észrevételek a legújabb szépirodalmunk körűl, A nevezetesb tüneményekről legújabbkori regény- és beszélyirodalmunkban), a Család Könyvébe (1855. Alvás és álom, 1856., 1858.), a Pesti Napló Albumába (1858. Közhasznú magyar könyvek 1858-nak első feléből), a Reménybe (1858 költ.), a Budapesti Szemlébe (III., IV. 1858. A rútról, XVII. 1863. Az ember helye a természetben, XVIII. Erdélyi János kisebb prózáinak birálata, XX. 1864. De Vigny Alfred, XXI. Kolumbia költészete, IV. 1874. Lear tébolyáról, V. Mesék, IX., XI. 1876. Könyvism. XII. 1876. Goethe Wilhelm Meisterjéből, XIX. 1879. Schakspeare jellemzése és szerkesztése módjáról, XXVII., XXVIII., XXXII. 1882. költ.), a Szigeti Albumba (1860. A sólyom, sinai népdal, Kormányzati elv, költ.), a Kisfaludy-társaság Évlapjaiba (Uj F. I. A népköltészet viszonyáról a műköltészethez. Székfoglaló 1860. nov. 29., II. Goethe korinthosi arája, A balladáról, jutalmazott pályamű, III. A torzképről, IV. Szózat tudósainkhoz, V. Greguss Gyuláról, VII. Kedves halott, Mesterség és művészet, VIII. A művészet osztályozása és költ., IX. Az aesthetikai érzésekről, X. Aesopi mesék 1–21., XI. Toldy Ferencz emlékezete, XIV. A lakatosok. irod. mese és titkári jelentései), a Magyarországnak 1861-től 1862. júniusig rendes munkatársa, a M. tud. akadémia Értesitőjébe (III. 1863. Pantheismus és személyes Isten, IV. 1864. A Baco inductiója, Baco védelme Böhmertől, 1873. Adalék a vers elméletéhez, 1874. A mesés elemekről Shakspereben, 1875. Shakspere stiljéről, 1877. Shakspere érzése s gondolkozása, 1878. Shakspere jellemzése és szerkesztése módjáról, 1879. Shakspere magyar fordítói és hatása a magyar irodalomra), a Szépirodalmi Figyelőbe (1861–62. Uj széptani kísérlet), a Vasárnapi Ujságba (1863. A népköltészet ügyében, 1865., 1867. 7. sz. Beszéde Pákh Albert sirjánál, 1871., 1874., 1877–1878. költemények), a Koszorúba (1863. Koháry István, 1864. költ.), a Politikai Hetilapba (1865. Szerkesztői élmények a provisorium alatt), a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiba (XII. 1868. Hogyan erősödjünk társadalmilag), az Erdőszeti Lapokba (1868. Terminologia, szózat tudósainkhoz), a M. tudom. akadémia Évkönyveibe (XIII. 1869. Erdélyi János emlékezete, Az első mesterségek jelképei, XIV. 1876. A szép erkölcsi alapjáról), a Nyelvőrbe (1872–74), a Fővárosi Lapokba (1874. A stilről, 1875. Shakspere stiljéről, 1876–79.), a Családi Körben (1874. A szép nem érzékéről), a Literarische Berichte aus Ungarnba (1877. Di ungarische Akademie der Wissenschaften, 1879. Shakespeare in Ungarn), az Egyetem. Philol. Közlönybe (1879. Shakspere magyar fordítói), az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Ungarische Volkslieder. Übersetzt und eingeleitet. Leipzig, 1846. (Ism. Szépirodalmi Szemle).
2. Villanykák. Leipzig, 1847. (Epigrammgyűjtemény.)
3. Futár. Szarvas, 1847. (Materia peccans a magyar irodalomban. Petőfi Sándor összes költeményei egy kötetben. Nagy férfiak mondatai: Vörösmarty szózata, Kis Káté. 600 példányban nyomatott.)
4. Cid. Corneille Pétertől, magyarítva. Szarvas, 1847. (és Budapest, 1873. újra fordítva.)
5. Robespierre beszéde az alkotványról. Ford. és a magyar nép figyelmébe ajánlja. Szarvas, 1848.
6. Edzdalok. Szarvas, 1848. (Névtelenűl; eredeti költemények, egy Beranger és egy Hervegh után ford.)
7. Magyar marseillaise. 1848. Szarvas, 8rét 2 levél.
8. Öt levél a magánybul a társaságnak. Szarvas, 1848. (600 péld. nyom.)
9. Hitvallomása egy papnak. Rousseau után ford. Szarvas, 1848. (600 péld. ny.)
10. Költeményei egy elevennek. Szarvas, 1848.
11. A szépészet alapvonalai. Kiadta a Kisfaludy-társaság. Bpest, 1849. (Marczibányi-jutalmat nyert munka. Ism. Uj M. Muzeum 1854. I. 435. l.)
12. A szerelem gyermekei. Regény Sue Jenőtől, ford. Pest, 1853. Két kötet. (Előbb a Pesti Napló tárczájában jelent meg.)
13. Magyar verstan. Pest, 1854. (Ism. M. Sajtó 1855. 34–41. sz.)
14. Lucifer kisasszony. Franczia regény, Montepin Xaver után ford. Pest, 1854. (Előbb a P. Naplóban.)
15. Surville ezredes. Sue után francziából ford. Pest, 1854. (Előbb a P. Naplóban.)
16. A nők paradicsoma. Franczia regény. Féval után ford. Pest, 1855. Négy kötet.
17. Bölcsészeti jogtudomány vagy természetjog. Gross Henrik Károly után. Pest, 1854.
18. A tapasztalati lélektan és tiszta logika vázlata. Beck József után ford. Pest, 1856. (2. jav. kiadás. Pest, 1863. 5. kiadás. Bpest, 1881.)
19. A «nemzet napszámosai» toldaléka. Pest, 1857. (Különny. a P. Naplóból.)
20. Német-magyar tudományos műszótár, gymn. és reáliskolák számára. Pest, 1858.
21. A materialismus hatásáról. Pest, 1859. (Székfoglaló beszéd a m. tud. akadémia júl. 11. gyűlésén és a M. tud. Akad. Értesítője 1859. II. 7. sz., 2. a szent István társulat kiadása. Pest, 1859.)
22. Szívbeli tartozások. Maquet Ágost után ford. Pest, 1859.
23. A lángész. Teleki-díjat nyert vígj. 3 felv. Pest, 1860.
24. Külföldi népdalok. Kiadta a Kisfaludy-társaság. Pest, 1861. (2. bőv. kiadás. Népek lantja cz. Pest, 1866.)
25. Levél, vígj. 3 felv. előjátékkal. Pest, 1861.
26. Pantheismus és személyes Isten. Pest, 1862. (M. Akad. Értesítő III. k. 2. sz.)
27. Antonia. Regény, Sand Georges után ford. Pest, 1863. (Kiadta a Kisfaludy-társaság.)
28. Zrinyi Miklós «Szigeti veszedelme». A mai nyelvhez alkalmazva a magyarázó név- és szótárral ellátva. Pest, 1863. (Remekírók 9., 10.)
29. Kölcsey Ferencz emlékezete. Pest, 1864. Beszéd, melyet Kölcsey szobrának leleplezése ünnepén Szatmárt, 1864. szept. 25. mondott. Kiadta a Kisf.-társ.
30. A balladáról. A Kisfaludy-társaság által 1864-ben jutalmazott pályamű. Pest, 1865. (Ism. Bud. Szemle, Uj F., III. 2. kiadás. A balladáról és egyéb tanulmányok cz. Pest, 1886. Kiadja a Kisfaludy-társaság. A kiadó, a társaság megbízásából, Heinrich Gusztáv. Ism. M. Salon V., Bud. Szemle XLVI., 3. jav. kiadás. Pest, 1886. és Olcsó Könyvtár 213. sz. Különny. az előbbi 3. kiadásból.)
31. Julius Caesar története. I. Napoleon után ford. Pest, 1865–66. Két kötet. (Székely Józseffel együtt.)
32. Szeget szeggel, ford. Pest, 1866. (Shakespeare minden munkái 6. k. 2. kiadás. Bpest, 1889.)
33. Atheni Timon, ford. Pest, 1867. (Shakespeare minden munkái 9. k. 2. kiad. Pest, 1889.)
34. G. Á. beszéde a nagylaki választókerület közönségéhez. Pest, 1870.
35. Greguss Gyuláról emlékezés. Pest, 1870. (Felolv. a Kisfaludy-társaság közülésén febr. 5.)
36. Az aesthetika. Bevezetés, melylyel széptani előadásait megnyitotta. Pest, 1870.
37. Toldy Ferencz félszázados irodalmi munkássága. Pest, 1871.
38. Közoktatási észrevételek. Főtekintettel a protestáns középiskolákra. Pest, 1871.
39. Az egyetlen tudományról. A nőképzőegylet estélyén 1872. ápr. 14. olvastatott. Pest, 1872.
40. Greguss Ágost tanulmányai. Pest, 1872. Két kötet. (I. Beszédek. Széptani czikkek. II. Színi birálatok. Vegyes czikkek. Ism. Figyelő 1873. Németűl dr. Heinrich Gusztávtól. Zerbat, 1875.)
41. Arany János balladái, fejtegetve. Pest, 1877. (2. bőv. kiadás. Pest, 1881.)
42. Arany János balladái, magyarázva. Pest, 1877. (Jeles Irók Iskolai Tára I.)
43. A szabadságról. Bpest, 1874. (A tudomány- és műegyetemi olvasókörben felolvasta 1873. decz. 7.)
44. A szegény nemes. Flamand beszély, Conscience Henrik után francziából ford. Bpest, 1875. (Olcsó Könyvtár 19.)
45. Toldy Ferencz emlékezete. Beszéd a Kisfaludy-társaság 1876. közülésében. Bpest, 1876.
46. Bulletin de la neuvième session du Congríès International de Statistiqueà Budapest (aug., szept.) 1876.
47. Greguss Ágost meséi. Bpest, 1878. (Külön kiadás az ifjúság számára. Bpest, 1878. Irodalomtört. Közlem. 1891. A beteg király cz. meséje Szalay Károly ism. és fejteg.)
48. Molière tudós női. Ford. Arany László, magyarázta. Bpest., 1879. (Jeles Írók Iskolai Tára IX. 2. kiad. 1895. sajtó alá rendezte Heinrich Gusztáv).
49. Les Femmes savantes de Molière. Magyarázta. Bpest, 1879. (Jeles Írók Iskolai Tára X.)
50. Beszéde, melylyel az egyetemi évet 1879. szept. 9. megnyitotta. Bpest, 1879.
51. Magyar költészettan. Bpest, 1880. (2. kiadás. Bpest, 1890.)
52. Shakspere. A m. tudom. akadémia által Karácsonyi-díjjal jutalmazott mű. I. kötet. Shakspere pályája. Bpest, 1880. (Ism. Főv. Lapok 1879. 280. sz., a Hon 1879. 311–313. sz. Reviczky Gy.)
53. Greguss Ágost versei. Bpest, 1882.
54. Mondások. Az élet könyvéből kijegyezgette. Bpest, 1883.
55. Magyar balladák. Magyarázták G. Á. és Beöthy Zsolt. Bpest, 1885. (Jeles Írók Iskolai Tára I. Ism. M. Tanügy, Nemzeti Nőnevelés, Egyetértés 135., 162. sz. és Bud. Szemle XLII. Riedl Fr.)
56. A balladáról és egyéb tanulmányok. Bpest, 1885. (Meghagyása szerint sajtó alá rendezte Heinrich Gusztáv. Ism. Bud. Szemle XLVI.)
57. Képes mesék kis gyermekek számára. Bpest, 1885. (3. kiadás, 4. k. Pozsony, 1888.)
58. Rendszeres széptan. G. Á. hátrahagyott jegyzeteiből sajtó alá rendezte tanítványa, Liszka Béla. Átnézte Beőthy Zsolt. Bpest, 1888. (Ism. P. Napló 61. sz., Tanáregyl. Közlönye, Bud. Szemle LV., M. Állam 97., 98. sz., Sárosp. Lapok 35. sz., Főv. Lapok 62. sz., Nemzeti Nőnevelés, Bud. Szemle LV.)
Nőbiztosítás cz. színművét először adták a pesti nemzeti színházban 1861. febr. 10.
Szerkesztette a szarvasi naptárt az 50-es évek elején; a Család Könyvét Hunfalvy Jánossal 1855–56. és 1858-ban (mely öthetenként, 1857-ben hathetenként jelent meg) Pesten; a Magyarország cz. politikai napilapot 1862. máj. 17-től jún. 29-ig; az Ország cz. politikai lapot 1862. okt. 1-től 1863. ápr. 16-ig és a Magyar Sajtót (ezt Pákh Alberttel együtt) 1864. jan. 2-től 26-ig neve alatt, azután márcz. 31-ig névtelenűl; mind a három politikai napilap volt és Pesten jelent meg; Az 1865. decz. 10-re hirdetett országgyűlés képviselőházának Naplóját. Pest, 1866–68., tizenegy kötet; Az 1869. ápr. 20-ra hirdetett országgyűlés képviselőházának Naplóját Pesten, 1869–70. Hat kötet (A VI. k. Nagy Ivánnal együtt); a Főrendiházi Naplót 1865–68. I. kötet. Pest, 1869.; A magyar országgyűlés képviselőháza által a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottság tárgyalásait. Pest, 1867.; A közös ügyek tárgyalására kiküldött és folytatólag 1868. nov. 12-re összehívott bizottság nyomtatványait. (Naplója, Jegyzőkönyve s Irományai). Pest, 1868.; A közös ügyek tárgyalására a m. országgyűlés által kiküldött s ő felsége által 1868. jan. 19-re Bécsbe összehívott bizottság Naplóját, Bécs, 1868.; szerkesztette a Kisfaludy-társaság Évlapjait. Uj folyam I. kötetétől és egyéb kiadványait 1870-től.
Levelei Fábián Gáborhoz, Pest, 1865., összesen öt (Irodalomtört. Közlemények 1893.), Erdélyi Jánoshoz, Pest, 1862. szept. 13., 23., 24., okt. 12., 1863. febr. 16., 24., márcz. 11., 31., júl. 2., 1864. jan. 15. és 1865. aug. 11. (Az Erdélyi-Tárban, dr. Erdélyi Pál birtokában), 1875. nov. 19. (Debreczeni Hirlap 1891. 104. sz.)
Arczképe, kőnyomat, Maszák Hugó rajza a Pesti Napló munkatársainak Arczképcsarnoka; Marastoni J. rajza, Pest, 1869.
Álneve: Gerő (régibb munkáinál és fordításainál.)
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 162. l.
Jelenkor, Encyclopaedia. Pest, 1858. 59. l.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj Folyam I. 16., XV. 18., XVIII. 30. (Gyulai P. beszéde és Szász K. búcsúbeszéde a koporsónál), XIX. (Beőthy Zsolt emlékbeszéde.)
M. Akad. Almanach 1861–1879. (Munkálatai), 1885.
Remény. Szerk. Vachott Sándorné. Pest, 1861.
Vasárnapi Ujság 1865. arczk. 1869. arczk., 1882. arczk. (Szász K.)
Toldy, M. Nemz. Irodalom Története. Pest, 1865. 362. l. és Összes Munkái VI. 192. l.
Hon 1866. 223., 235–236. sz.
Családi Kör 1869. 48. sz. arczk., 1878. 44. sz. arczk.
Vutkovich, M. Irók Albuma
Magyarország és a Nagyvilág 1869. arczk., 1880. arczk. 1882. 51. arczk., 52. sz.
Hazánk és a Külföld 1869. arczk.
Lauka, Multról a jelennek 117. l.
Pesti Napló 1869. 205. sz., 1880. 117. sz., 1882. 244. sz.
Figyelő I–IX., XIII., XIV., XXI., XXVI.
Prot. Képes Naptár 1873. arczk.
Steinacker Gusztáv, Ungarische Lyriker. Bpest, 1874.
Acta Reg. Scient. Univers. Ung. Budapestinensis. I. Beszédek 1875–1881. (Munkálatai.)
Szinnyei Repertoriuma Történelem I. II.
Magyarország 1879. 65. sz.
Ország-Világ 1880. 259. sz. (Tanári jubil.)
Georg Stier, zur Erinnerung an Aug. Greguss. (Ungarische Revue, 1883. 733.)
Horváth Ignácz Könyvészete 1880–83., 1886., 1888–89.
1882: Fővárosi Lapok 287–290. sz. Egyetértés 345., 347., 348. sz. (Porzó.) Budapesti Hirlap 344., 345. sz. Nemzet 105. sz. 1883. 24., 27. sz.
M. Könyvészet 1886–87., 1890–91.
Dengi János, Greguss Ágost. Pozsony, 1886. (M. Helikon I. osztály IV. köt.)
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Bánóczi József, Emlékbeszéd Greguss Ágost felett. Bp. 1889. (Emlékbeszédek V. 8.)
M. Szemle 1890. 17., 18. sz.
Alföld 1893. 212. sz. (G. forradalmi versei.)
Beőthy Zsolt, M. Nemz. Irodalom Tört. Ismertetése I. és gyászjelentés.
