Gyöngyösi (N.) István,
Gyöngyösi (N.) István,
ev. ref. lelkész, 1665. nov. 4. a debreczeni kollégium felsőbb osztályába lépett, 1670-ben ugyanott senior volt. Bod Péter szerint Debreczenből külföldi egyetemekre ment tanulni; sok időt töltött el az angol és belgiumi akadémiákban, «abban a nyomorúságos állapotjoknak a magyarországi ekklezsiáknak, a melyben ott a tanitók üldöztetnek és a gályákra küldetnek vala, elvétetvén ekklezsiájok mellől. Ment azután Helvetziába, és ott a száz ötven Zsoltárokat Deák nyelven kimagyarázta rövid kérdésekben és feleletekben... Tigurumban 1677. eszt. kinyomtattatta. Valami könyörgéseket is Angliai nyelvből Deákra fordítván, ragasztott melléjek. Emlékezik az ajánló levélben a magyarországi ekklezsiák üldöztetésekről... Hathatós versekkel írja le a magyarországi elnyomatott ekklezsiák siralmokat deákúl». Ebből mutatványt is közöl. 1676-ban a zürichi egyetemen tanult. 1680-ban hazajövén, febr. 25. Felső-Bányára ordináltatott ev. ref. lelkésznek; 1684-ben esperes volt és ezen hivatalában 1686. aug. 11. is megerősíttetett.
Munkái:
1. Disputatio de Clavibus Regni Dei, Apostolis traditis. Zürich, 1676.
2. Exegesis Centum et Quinquaginta Psalmorum Davidis Regis et Prophetae... Zürich, 1677.
Bod Péter, Magyar Athenas 95.
Horányi, Memoria II. 62.
Tóth Ferencz, Túl a Dunai püspökök Élete. 128. l.
Debreczeni Prot. Lap 1883. 137. l. és Bakóczi János szíves közlése.
