Hajnal István,
Hajnal István,
orvosdoktor, Hajnal Ábel ev. ref. esperes fia, szül. 1837. júl. 20. Makón (Csanádm.); a gymnasium hat osztályát Békésen, a VII. és VIII-at Debreczenben végezte; a nagyváradi r. kath. főgymnasiumban tett érettségi vizsgát; azután egy évig theologus volt Debreczenben. Az orvosi pályát a budapesti egyetemen végezte, hol 1860-ban orvosdoktori, szülész-mesteri s sebész-műtői oklevelet nyert. 1860. jún. 1-től 1863. jún. 18-ig a pesti Rókúskórház különböző osztályain mint segéd- és alorvos működött; ekkor neveztetett ki Balassa János tanár mellé műtőnövendéknek. 1865. júl. Békésen telepedett le mint gyakorló orvos; 1868. okt. a város megválasztotta műtőorvosának, 1869. máj. 14. tiszti orvosának, mely hivataláról 1879. okt. 19. köszönt le. 1871 óta Békés-vármegyének tiszteletbeli főorvosa; 1871-től a casinónak elnöke; 1874 óta a Békésmegyei orvos-gyógyszerész-egylet alelnöke, (1869–70-ben a békési dalegyletnek alelnöke, azután elnöke volt 1884-ig), 17 év óta az ev. ref. egyháznál presbyter, 1880 óta a békés-bánáti ev. ref. egyházmegye tanácsbirája sat. Az 1881 és 1891–92-ben tartott országos zsinatra a békés-bánáti egyházmegye pótképviselőül választotta. 1882 óta elnöke a malomszegi I. olvasókörnek, 1884-től községi iskolaszéki s ipartanoncz-iskola-bizottsági elnök. 1888-ban Baross miniszter meghívására résztvett a vízügyi törvényjavaslatot előkészítő enquete tárgyalásain s még főbb társulat vál. tagja, részint elnöke.
Czikkei a Gyógyászatban (1861. Orvosválasztások ügyében, 1861. Korytniczáról), az Orvosi Hetilapban (1863. Lágyéksérv műtétel 8. hóban terhes nőnél, 1867. Szájpadvarrat gyógyult esete, 1871. Csonthúsdag az alszáron, Csonttörésekről, A húgykövekről, 1872. A békési 1869. évi vörhenyjárványról, Adatok a rákműtétek tanához, 1875. Az 1873-ban Békésen uralkodott váltóláz járványról, 1876. Agyi gutaütés felfolyása a végrendelkezési képességre, Kizárt bélsérvek visszahelyezéséről, 1878. Elfajult fültőmirigy kiirtása, 1879. Közlemény a járványos agy-gerinczagykér lobról). A Sipos Soma által szerk. Albumban az 1878. márcz. 30. békési nagy tüzet írta le; a Békésvármegyei régészeti és művelődéstörténeti Évkönyvben (1878. Békésváros történetéből 1714–1800., A tarhosi pusztán ásott régiségekről), a Békésmegyei Közlönyben (1880. Községi orvosutódjának választása tárgyában, a békési vasút érdekében, a megyei orvos-egylet védelmében és a tiszavidéki orvosegyletek egyesülése ellen írt czikkeket), a Posta-Közlönyben (1880. A békési posta 25 éves története), a Debreczeni Prot. Lapban (1886. Az ev. ref. lelkészválasztási törvény módosítása iránt készített, az egyházmegye által elfogadott javaslata) sat.
Munkái:
1. Emlékbeszéd, melyet néhai Balassa János volt orvossebésztudor felett elmondott. (A békésmegyei orvos-gyógyszerészegylet rendes közgyűlésén 1869. máj. 12.) Gyula, 1869.
2. Dr. Lux Jakab megyei orvosegyleti elnök felett tartott emlékbeszéde, Gyula, 1877.
3. A békési kaszino története. Két felolvasás az egylet 1871. szept. 21., 1877. jan. 7. közgyűlésében. Gyula, 1877.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete és Dombi Lajos szives közlése (önéletrajzi adatok).
