Hajnik Imre,
Hajnik Imre,
jogi doktor, egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia rendes tagja, idősb H. Pál jogtudós unokája, H. Lipót, Esterházy Pál hg. uradalmainak központi igazgatója s nyéki Németh Terézia fia, szül. 1840, ápr. 5. Pesten, jogi tanulmányait részint Bécsben, hol atyja lakott, az ottani egyetemen, részint a pestin bevégezvén, 1864-ben jogi doktor lett. Úgy hajlama, mint családi hagyományai a jogtanári pályára vezették. 1863. máj. 3-tól 1865. jan. 18-ig a pozsonyi akadémián tanársegéd és könyvtárnok volt; ekkor a nagyváradi kir. jogakadémiához a magyar történelem (és statistika) ny. rendkívüli tanárának neveztetett ki; 1866-ban a kassai kir. jogakadémiához helyeztetett át; 1867-ben a győri k. jogakadémia igazgatója lett. 1872-ben a budapesti egyetemhez az egyetemes és hazai jogtörténelem rendes tanárává neveztetett ki; azóta itt működik. 1891. máj. 17. a m. tudom. akadémia megválasztotta levelező s 1880. máj. 20. rendes tagjának. A magyar történelemi társulat és a magyar heraldikai s genealogiai társaság igazgatóválasztmányának tagja, az országos közoktatási tanácsnak, a vallás és tanulmányi alap ellenőrző bizottságának volt tagja, a jog- és államtudományi karnak két ízben volt dékánja, 1889–90. az egyetem rectora.
Czikkei az Österr. Revueben (1865. Das fürstliche Haus Esterházy, eine statistische Skizze), a Jogtudományi Hetilapban (1867. A magyar helyhatósági jog jogtörténeti jelentőségéről és kifejlődéséről), a Századokban (1868. Adalékok a magyar kereskedelem történetéhez a vegyes házakbeli királyok alatt), A m. kir. jogakadémiák és joglyceumok története cz. hivatalos kiadványban (Pest, 1873. A győri kir. jogakadémia), a Történelmi Tárban (1878. Az 1387. székesfehérvári országgyűlés czikkelyei), az Akadémiai Értesítőben (1864. A philos., törvény- és tört. tud. köréből IV. Széchy Mária utolsó életévei, 1865. V. Az 1621. nagyszombati gyűlés és Pozsony meghódolása Ferdinándnak, A zsidók Magyarországon a vegyes házakbeli királyok alatt), a Beőthy Zsolt, Magyar Irodalom Történetében (Bpest, 1893. I. 187–191. A magyar jog és a Hármas könyv.)
Munkái:
1. Magyarország az Árpád királyoktól az ősiség megállapításáig és a hűbéri Európa. Pest, 1867.
2. Magyar alkotmány- és jogtörténelem. I. kötet. Magyar alkotmány és jog az Árpádok alatt. Bpest, 1872. (A m. tudom. akadémia 1872-ben a Marczibányi mellékjutalommal tüntette ki.)
3. A nemesség országgyűlési fejenként való megjelenésének megszünése. Bpest, 1873. (Székfoglaló. Értekezések a társadalmi tud. köréből II. 8.)
4. Egyetemes európai jogtörténet. I. kötet. Alkotmány és jogfejlődés a középkorban. Bpest, 1875. (A m. tud. akadémia által 1878-ban a Marczibányi mellékjutalommal kitüntetve. Ism. Századok 1876. 2. kiadás, 1880., 3. jav. kiadás 1891. Bpest.)
5. A királyi könyvek a vegyes házakbeli királyok korszakában. Bpest, 1879. (Értekezések a tört. tud. kör. VIII. 3.)
6. A perdöntő eskü és az előzetes tanú-bizonyítás a középkori magyar perjogban. Bpest, 1881. (Székfoglaló. Értekezések a társad. tud. kör. VI. 12.)
7. Okirati bizonyítás a középkori magyar perjogban. Bpest. 1886. (Értekezések a társad. tud. kör. VIII. 5.)
8. Rectori megnyító beszéde. Bpest, 1889. (Különnyomatban is.)
9. A király birósági személyes jelenléte és ennek helytartója a vegyes-házakbeli királyok korszakában. Bpest, 1892. (Értekezések a tört. tud. köréből XV. 4.)
10. Az örökös főispánság a magyar alkotmánytörténetben. Bpest, 1886. (Értekezések a tört. tud. kör. XIII. 10.)
Akadémiai Értesítő 1871. 169., 1872. 155., 1878. 106., 1879. 35., 1880. 89., 1881. 111., 1884. 217., 1885. 209., 1888., 1890. 297. l.
Ortvay, Száz év egy hazai főiskola történetéből. Bpest, 1884. 181. l.
György Aladár, Magyarország köz- és magán könyvtárai 1885-ben. Bpest, 1886. 434. l.
Petrik Könyvészete.
Bozóky Alajos, A nagyváradi kir. akadémia százados multja. Bpest, 1889. 99. l.
M. Könyvészet 1891–92.
