Halasi Aladár,
Halasi Aladár,
jogi doktor, ügyvéd, szül. 1859. ápr. 14. Veszprémben; tanulmányait ugyanott, Pápán, Budapesten és Párisban végezte; 1889-ben ügyvédi vizsgát tett a budapesti kir. táblán és azóta gyakorló-ügyvéd Veszprémben. Családi nevét 1862-ben atyja Haskler Vilmos orvos változtatta Halasira.
Irodalmi, aesthetikai, jogi czikkeket, költeményeket és novellákat írt a Budapesti Szemlébe, a Fővárosi Lapokba, (1877. 214. sz. Petőfi Pápán), a Honba (ennek belmunkatársa is volt), a Jókai által szerkesztett Életképekbe, a Petőfi-Társaság Lapjába (1878. Petőfi és az egykorú kritika), a M. Salonba (IX. 1888. Petőfi s az egykorú kritika) s egyéb fővárosi és vidéki lapokba.
Munkái:
1. Petőfi-Reliquiák. 1841–1849. Gyűjtötte... Bpest, 1878. (Ism. Hon 127. sz.) Többek közt közli ezen munka Petőfi proclamatióját 1848-ból; ebben, a birtokomban levő eredetivel összehasonlítva, összesen 77 hibát találtam; a Petőfi-irodalom összeállítását, melyet a munkához csatolt előszó kiemel, már előbb a kolozsvári Történeti Lapokban 1874. 2–19. sz. sokkal részletesebben, az egyes költemények megjelenésére is utalva, megírtam volt; ennek kivonata van itt szintén közölve).
2. A grófi kastélyban. Beszély. Heyse Pál után németből ford. Bpest, 1879. (Olcsó Könyvtár 86.)
3. Az utolsó órában. Elbeszélés. Spielhagen Frigyes után németből ford. Bpest, 1881. (Olcsó Könyvtár 128.)
M. Könyvészet 1878–79., 1881.
Veszprémi Független Hirlap 1889. 48. sz.
Századunk Névváltoztatásai 94. l. és önéletrajzi adatok.
