Halász Géza (dabasi),
Halász Géza (dabasi),
orvosdoktor, a m. tudom. akadémia level. tagja, szül. 1816. nov. 26. Alsó-Dabason Pestmegyében; tanulmányait a kun-szentmiklósi ev. ref. gymnasiumban kezdte; a bölcseletet a kecskeméti ref. főiskolában, majd az orvosi szakot a pesti s bécsi egyetemen végezte. Orvosi gyakorlatra Pesten telepedett meg. Szaktudományában kiváló figyelmet és szorgalmat fordított a ragályos betegségekre, azok közt különösen a cholerára, s első érdemeit a fővárosban a 30-as évek második és a 40-es évek első felében többször uralkodott cholera alkalmával szerezte. Pest városnak sok ideig kerületi főorvosa volt. Ez állásában érdemeit kitünő mértékben szaporította az 1872–73-ban uralkodott cholera-járvány elfojtása körül kifejtett buzgóságával. A m. orvosok és természetvizsgálóknak 1876-ban Fiuméban tartott XIV. nagygyűlésének alelnöke volt. Midőn Pest, Buda és Ó-Buda 1873-ban egy várossá egyesíttetett, lemondott állásáról és orvosi praxisával is felhagyva, nyugalomba vonult. Mint bizottsági tag azonban ezután is, egész halálaig élénk részt vett a főváros közügyeiben. Majd az 1881–84. országgyűlésre Pestmegye ráczkevei kerülete küldötte képviselőjének. Itt a függetlenségi párton foglalt helyet, melynek vezértagjai közé emelkedett. Előző tényező volt ehhez Kossuth Lajos édes atyja Kossuth László fölött mondott emlékbeszéde, melyet annak síremléke leleplezése ünnepélyén Alsó-Dabason 1880. jún. 13. mondott el (megjelent a hírlapokban és külön is). A m. tudom. akadémia 1863. jan. 13. választotta levelező tagjának. Több törvényhatóság tiszteletbeli főorvosa, az első magyar általános biztosító társaság központi orvostanácsosa, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kún vármegye közegészségi bizottságának elnöke, a magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének alapító s több tudományos egyesület rendes tagja volt. Meghalt 1888. aug. 22. Budapesten. A m. tudományos akadémiára 500 frtot hagyott.
Czikkei az Orvosi Tárban (1839. Helyettes elválasztás, 1842. A magyar orvosok és természetvizsgálók 3. nagygyűlése Beszterczén, 1843. Vázlatos előadás a pesti egyetemen orvosok kiképezésére rendeltetett kórodáról 1841–42. iskolai évben, A magyar orvosok és természetvizsgálók 4. nagygyűlése Temesvárott, 1844. Ugyanazok 5. nagygyűlése Kolozsvárt és akkor tartott előadása. 1846. Az orvosok Pécsett tartott 6. nagygyűlése orvosszaki müködéseiről, 1848. Orvoskari jegyzőkönyv, A m.-orvos-sebész tanári kar 1848-ban tartott ülésének jegyzőkönyve), a Magyar orv. és term.-vizsgálók Munkálataiban (VI. 1845. Az eddigi magyar természetvizsgálói gyűlések történetei és hasznai, XIV. 1869. Alelnöki beszéde a magyar orvosok és természetvizsgálók Fiuméban tartott XIV. nagygyűlésén, Emlékbeszéd dr. Balassa János felett. XVI. 1872. A pesti himlőjárványról 1873-ban, XIX. 1878. Dr. Pólya József életrajza), a Gyógyászatban (1865. Az életbiztosítás, 1869. A m. orvosok és természetvizsgálók eddigi működésének főmozzanatai, 1872. Ismételt figyelmeztetés a védhimlő-ojtásra és egyéb a himlő ellen alkalmazott és továbbra is alkalmazandó eljárásra, 1873. Tiszti főorvosi javaslat a himlő terjedése ellen, A cholera-járvány Pesten 1872-ben és könyvismertetések), az Államorvosban (1871. Tiszti főorvosi hivatalos jelentések a Pesten észlelt sebészeti s közegészségi viszonyokról, 1872. A soroksári Duna-ág elzárása, Sz. k. Pestváros óvóintézkedései a cholerajárvány ellen, Tiszti főorvosi hiv. jelentés a Pesten észlelt sebészeti s közegészségi viszonyokról, 1873-ban ugyanaz), a M. Akad. Értesítő Math. és Term. Közl.-ben (V. 1865. Az életbiztosítás tudományos, különösen orvosi szempontból), a Pesti Naplóban (1865. 199–204. sz. A m. orvosok és természetvizsgálók XI. nagygyűlése Pozsonyban). Országgyűlési beszédei közűl: Az 1881. november 18. a Torna- és Abaujmegyék egyesítéséről szóló törvényjavaslatra vonatkozó beszéde Tornamegyének további fennállása mellett (Napló I. 1881.), A m. kir. csendőrség felállítására vonatkozó 1882. márcz. 9. tartott beszéde (1882. IV. k.)
Munkái:
1. Orvostudori értekezés a kopogtatás és hallgatódzásról. Pest, 1841. (Latin czímmel is.)
2. Az első magyar általános biztosító társaság életbiztosító osztályánál az orvosi eljárásra vonatkozó utasítás, ügymenet, bizonyítványok, a hely népességi s egészségi viszonyainak statistikai összeállítása. Pest, 1860.
3. Emlékirat a pesti kir. m. természettudomány-egyetem orvoskara ügyében. Buda, év n. (Többekkel együtt.)
4. A kholerajárvány Pesten az 1872. évben. Pest, 1873.
5. A Budapesten uralgott járványos betegségek történelme, különös tekintettel a cholerára, egy térképpel és két rajzolati táblával. Bpest, 1879. (Különnyomat a Budapest és környéke természetrajzi orvosi és közművelődési leírása II. részéből.)
6. Halász Géza a ráczkevei kerület képviselőjének az országgyűlésen 1882. máj. 20. tartott beszéde a bosnyák politikáról. Bpest, 1882.
Szerkesztette a magyar orvosok és természetvizsgálók Kassa-Eperjesen 1846-ban tartott VII. és a Sopronban 1847-ben tartott VIII. naggyűlésének történeti vázlatát és Munkálatait. (Pest, 1847. és 1863.)
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Könyvészet 1882.
M. Tudom. Akadémiai Almanach 1888. 364. l.
M. Akadémiai Értesítő 1888. 147., 175. l.
1888: Budapesti Hirlap 233. sz. Egyetértés 233. sz. Vasárnapi Ujság 38. sz. arczk. és gyászjelentés.
