Halász Sándor,
Halász Sándor,
jogi doktor, a m. kir. postatakarékpénztár titkára, szül. 1857. nov. 9. Dunaföldváron, Tolnamegyében; középiskoláit a budapesti V. ker. kir. főgymnasiumhan végezte; azután a jogi tanfolyamot ugyanott az egyetemen hallgatta. Egyidejűleg 1878-ban az Ellenőr politikai napilapnak munkatársa, majd segédszerkesztője, midőn pedig 1882. aug. 31. a nevezett lap a Honnal egyesült, az így keletkezett Nemzetnek segédszerkesztője, később politikai czikkírója lett. Mint hirlapíró e lap megbizásából ismételten nagyobb külföldi utazást tett és lapját képviselte Párisban, Berlinben, Milanóban és Velenczében. Számos tárczaczikket, majd politikai czikket írt; közben levelezője volt a bécsi Politische Correspondenznek, az Agramer Zeitungnak és a Kolozsvárnak. 1884-ben a budapesti egyetemen jogi doktorrá lett. 1885 végén a létesített kir. postatakarékpénztárhoz fogalmazónak, 1887. ápr. pedig titkárnak nevezték ki. 1888. jul. Baross Gábor miniszter Bécsbe küldte ki, az osztrák takarékpénztárnál rendszeresített checküzlet tanulmányozására. 1888. szept. a posta- és távirdaszaktanfolyamhoz a postatakarékpénztárügy rendes tanárának neveztetett ki. A magyar hirlapírók nyugdíjintézetének megalkotásakor beválasztatott az igazgatóságba. 1892-ben a műegyetem magántanárává habilitáltatott és a m. tudom. akadémia nemzetgazdasági bizottsága megválasztotta tagjává. Jelenleg a m. kir. postatakarékpénztár első titkára s az igazgatási osztály főnöke; élénk részt vett a postatakarékpénztári intézmény szervezésében, főleg a check-forgalom berendezése körül. Az ő fáradozásának köszönhető a magyar közgazdasági társaság létrejötte, melynek ez idő szerint igazgatója. Fischer családi nevét 1881-ben változtatta Halászra.
Czikkei közül nevezetesebbek az Ellenőrben (1881. 587. sz. Dux Adolf emlékezete), a M, SaIonban (II. 1884. Politika és tudomány, VIII. 1887. Politikai sajtónkról), a Nemzetben (Képek az Aldunáról), a Nemzetgazd. Szemlében (1887. A postatakarékpénztárakról, 1889. A lakó Magyarországon és Ausztriában, Az osztálysorsjátékról, 1890. A totalisateurről, A takarékpénztári reformkérdések, 1891. A takarékpénztárak s az alsó néposztályok, felolvasás a m. t. akadémiában, 1892. Az iskolai takarékpénztárak Magyarországon, 1893. A személy- és árúforgalom a magyarországi viziutakon, előadói jelentés az 1893. párisi nemzetközi vízügyi congressuson), a Közgazdasági és Közigazgatási Szemlében (1894. A cheque és giroforgalmainkról, A viziutak és vasutak igénybevétele Magyarországon és versenyszerű befolyásuk a szállítási díjak csökkentésére, előadói jelentés az 1894. chicagoi nemzetközi vizügyi congressuson, Takarékpénztáraink fejlődésének története); írt még a M. Nemzetgazdába, a Pénzügyi Utmutatóba, a Közlekedésbe sat.
Munkái:
1. Mit akar a Schulverein. Bpest, 1882. (Németül is megjelent. A röpirat hatását ellensulyozandók az erdélyi szászok köréből: Was der Schulverein will. Eine Entgegnung cz. röpirat jelent meg Nagy-Szebenben.)
2. Országgyűlési Almanach. Bpest, 1886. (Képviselőház. Ism. Nemzet 115. sz. sat.)
3. Országgyűlési Almanach. Bpest, 1887. (Főrendiház. Ism. Főv. Lapok 33. sz. sat.)
4. A postatakarékpénztár cheque és clearing forgalmáról. Bpest, 1890.
5. A postatakarékpénztárak fejlődésének története. Bpest, 1891. (2. kiadás.)
M. Könyvészet 1882., 1887., 1889.
M. Salon VIII. 1887–88. arczk., 1892. arczk.
M. Akadémiai Értesítő 1894. 57.
Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 95. és önéletrajzi adatok.
