Hambach Sámuel,
Hambach Sámuel,
bölcseleti s orvosdoktor, előbbinek fia, szül. 1720-ban Eperjesen; szintén orvosnak képezte magát 1738. jún. 24-től a wittenbergai s 1740. szept. 29. után a hallei egyetemen, hol 1742. máj. 9. orvosdoktorrá avatták. Visszatérvén hazájába Gömörmegye főorvosa lett, mely tisztét több évig viselte, midőn Lengyelországba nyert meghívást követve, oda költözött. 1771-ben azonban Sárosmegye választotta meg főorvosának és ő hazájába visszatért.
Munkái:
1. Dissertatio physico-medica de theoriae physicae tubulorum capillarium ad corpus humanum applicatione, quam... praeside Ioanne Gottlob Krügero publice defendet. Halae Magd., 1742. (Hambacher névvel.)
2. Notitia indolis et usus medici scaturiginum Ruschbachensium. Posonii, 1778. (Hambach névvel.)
Weszprémi, Succincta Med. Biogr. II. 80. IV. 164., 165.
Horányi Memoria II. 73. (Nevét Hambachernek írja s utánna többen.)
Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 241.
Petrik Biblogr.
