Hankó Vilmos (lemhényi),
Hankó Vilmos (lemhényi),
bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, lemhényi H. János sóbányamérnök és Topler Klára fia, szül. 1854. márcz. 2. Parajdon Udvarhelymegyében; középiskoláit Kolozsvárt, Budapesten és Lőcsén, egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte; 1877-ben ugyanott tanképesítést nyert a vegytanból és természettanból, mire a dévai állami reáliskola chemiai tanaszékére neveztetett ki. 1879-ben a kormány kiküldötte az ausztriai s németországi chemiai laboratoriumok tanulmányozására. 1885-ben saját kérelmére budapesti II. kerületi állami főreáliskolához helyeztetett át, hol jelenleg is működik. A m. tudom. akadémia 1894. máj. 4. választotta levelező tagjai közé.
Czikkei és értekezései a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Műegyetemi Lapok (1878. A Simpson-féle nitrogén meghatározási módnak egy új módosítása, ugyanez a Berichte der deutsch. chem. Gesellschaft cz. munkában 1879.), Külföld (1879. A chemia tudományos értéke), Ellenőr (1879. A berlini iparkiállításból, Reáliskoláink ügyében, Hogy nő a vetés?, 1880. A chemia nálunk, 1882. Egy tű-gyárban), Hunyad (1879. Mit iszunk Déván?, 1883. Minő iskolába küldjük fiainkat?, 1884. Hunyadmegye meleg forrásai), Politikai Ujdonságok (1880. A tápszerek hamisításáról), Fővárosi Lapok (1880. A mérgek használata, A dohányzás eredetéről, A konyha chemiájáról, 1882. A toiletteszerek vegytanából), Természettud. Közlöny (1882. A használatban levő tűzoltó és impregnáló szerekről, 1883. A hidrogén superoxid és alkalmazása, 1885. Az ásványvizek kezelése, 1887. A roburit és melinit, 1888. A titkos szerek chemiájából, Pótfüzet. Az alkaloidok szinthesise), Athenaeum naptára (1882. A kőszén, 1884. Vegytani apróságok, 1885. A gondűzőkről, 1887. Lassú méreg, lassú halál, 1888. Mivel táplálkozunk?), Magyar Polgár (1882. Ásványvizeink ügyében), Akadémiai Értesítő (1882. Glaubersó kivirágzás a szászváros-gyógyi útvonal mentében, 1884. A carbonilszelphid és mercaptan képződéséről, A propyl-butyl-amyldisulpho szénsavas caliumról, Az amyl-disulpho szénsavas kaliumról, 1886. A szénsulphid behatása a kaliumbenzilatra és a fenolkaliumra, Egy új készülék a nitrogén absolut meghatározása, A csonthegyi sósforrások chemiai elemzése, 1887. A carbolsav megvörösödése, A bodoki hideg, savanyú és ásványvizek elemzése, 1888. Néhány új ásványvizelemző készülék ismertetése, A Kolozsmegye ásványvizeiről, 1889. A kérői kénes vizek chemiai elemzése, 1890. A gyertyánligeti kabolyapolyánai vasas savanyúvíz-forrás chemiai elemzése, 1891. A carbolsav megvörösödéséről, a borszéki ásványvizek és a borszéki lápföld chemiai elemzése), a dévai reáliskola Értesítőjében (1883. A dévai hideg sósforrás chemiai elemzése, 1884. Üdülőhelyek Hunyadmegyében), Kolozsvári Közlöny (1883. Fürdőink és ásványvizeink, A dohányról és dohányzásról, 1884. Néhány szó Erdély fürdőiről, 1885. Hunyadmegye bányaipara 1883-ban), Nemzet (1883. Hunyadmegye bányaipara 1882-ben, 1884. A vegytan hazánkban, 1887. Gymnasium, reáliskola), Pesti Napló (1883. A gyújtófa kérdésről), Mathem. és természettud. Értesítő (1884. A carbonylsulfid és merkaptan képződése az ethildiszulfoszénsavsók száraz lepárlásánál, 1885. Az allytdiszulfoszénsavas kaliumról, 1887. A szénsulfid behatása a kalium benzilátra és a fenolkáliumra, 1888. Néhány új ásványvízelemző készülék ismertetése, A karbolsav megvörösödése, Kolozsmegye ásványvizei, A nagyági nagyágit és sylvanit chemiai elemzése), Vegytani Lapok (1884. A propil-, butil-, amildiszulfoszénsavas kalium), Közgazdasági Értesítő (1884. Jelentés az ásványvizek kezeléséről), Egyetértés (1884. A chemia az új reáliskolai tantervben), Budapesti Hirlap (1885. A torjai Büdösbarlang, Hivatalos vegykonyhák, Mehanikai tanműhely, 1887. Mit mond a chemikus a szépítőszerekről?, A robbanó anyagokról, 1888. A magyar fürdők és ásványvizek), Szabadelvű Naptár (1885. Az erdélyrészi fürdőkről és ásványvizekről), a budapesti II. ker. áll. főreáliskola Értesítőjében (1886. A vegytani gyakorlatok szerepe a reáliskolai oktatásban), Budapesti Szemle (1887–89. könyvism. 1898. Az agyagiparról), Gyógyszerészi Közlöny (1888. Néhány és hygienikus szempontból fontos gáznak és gőznek hatása az egészségre, Lassú méreg-e a réz?), Erdély (1893. Az erdélyrészi ásványvizek kezelése és kiállítása, A tordai sósfürdőről, Erdély ásványvizei, mit igyunk járványok idején, 1894. Milyen ásványvizet igyunk?, Egy kincs a székelyek földjén, A korondi fürdő.)
Munkái:
1. A Dithio-aethyl-szénsav-sók (Xanthogensavsók) száraz lepárlási terményeiről. Tudori értekezés. Kolozsvár, 1877.
2. A bábolnai meleg «Mátyás-forrás» és a szovátai «Fekete-tó» hideg sósforrás chemiai elemzése. Bpest, 1880. (Értekezések a term. tud. köréből X. 14.)
3. A solymosi hideg savanyú ásványvíz chemiai elemzése. Bpest, 1881. (Értek. a term. tud. kör. XI. 7.)
4. Hunyadmegye ásványvizei. Bpest, 1884. (Értek. a term. tud. kör. XIII. 12.)
5. A csonthegyi sósforrásokról. Bpest, 1885.
6. Say M., A kisérleti vegytan alapvonalai. A reáliskolák felső osztályai számára. Átdolgozás. Bpest, 1886.
7. A háromszékmegyei bodoki ásványvizek ismertetése. Bpest, 1887.
8. Házi kincstár. Több száz titkos szer. Hasznos tudnivalók a háztartás, gazdaság, egészségtan s a mindennapi élet köréből. Bpest, 1888.
9. Az ásványvizek kezelése, tekintettel forgalomban levő vizeinkre. Bpest, 1888.
10. A chemia elemei, reáliskolák használatára. Bpest, 1889. (Szterényi Húgó társaságában.)
11. A kolozsi sósfürdő Kolozsmegyében. Bpest, 1889.
12. A kérői fürdő és ásványvizei. Bpest, 1889.
13. Természettudományi olvasmányok. Bpest, 1890. (Szterényi Húgóval együtt.)
14. Csíkmegye fürdői, szóban és képben. Bpest, 1890.
15. A titkos szerek chemiája. Bpest, 1890.
16. A jelenkor chemiai problémái. Bpest, 1890. (Különny. a Természettud. Közlönyből.)
17. Az erdélyrészi fürdők és ásványvizek leírása. 38 képpel. Bpest, 1891.
18. Budapest fürdői és ásványvizei. Bpest, 1891. (Gerlóczy Zsigmonddal együtt.)
19. Chemia, a kereskedelmi akadémiák használatára. Bpest, 1892. (Asbóth Sándorral együtt.)
20. Chemia, as ásványtan és földtan elemeivel. Bpest, 1892.
21. A tiophen képződése az ethyldisulfokalium carbonat száraz lepárolásánál. Bpest, 1893. (Különny. a Mathem. és term. Értesítő XI. kötetéből.)
22. Növény-chemiai vizsgálatok. Bpest, 1893. (Különny. a Mathem. és term. Értesítő XI. k.)
23. A nyaralóhely megválasztása. Bpest, 1893. (Különny. a Természettud. Közlöny 274. füzetéből.)
24. Adatok a fény chemiai hatásához. Bpest, 1894. (Különny. a Mathem. és természettud. Értesítő XII. k.)
25. Melyik fürdőre menjünk, milyen vízzel éljünk? Bpest, 1893. (Gerlóczy Zsigmonddal együtt. Magyarország összes fürdőinek leírása.)
26. A magyar ásványvizek kezelése és kiállítása. Bpest, 1893. (Különnyomat a m. balneologiai egyesület Évkönyvéből.)
27. Műszaki chemia. Chemiai alapfogalmak. A czukor-, szesz-, sör- és eczetgyártás, a szesz- és ásványolaj finomítás rövid előadásban. Bpest, 1894.
28. Milyen ásványvizet igyunk? A forgalomban levő erdélyrészi ásványvizek ismertetése. Kolozsvár. 1894.
29. Az ivóvízkérdés Kolozsvárott. Bpest, 1894. (Különny. a Kolozsvárból.)
30. Die Mineralquellen und Bäder von Budapest. Wien, 1894. (Különny. a Balneol. Zeitungból.)
31. Egy elfelejtett magyar találmány. Bpest, 1894. (Különny. a Természettud. Közlönyből.)
32. Külföldi fürdők, gyógyító helyek és ásványvizek. Bpest, 1895.
33. Az ásványvizek kezelése. Bpest, 1895. (Fürdőirodalmi-Könyvtár-Vállalat.)
M. Könyvészet 1888. 93.
Kiszlingstein Könyvészete.
Akadémiai Értesítő 1894. 292. l.
Corvina 1894. 8. sz.
M. tud. Akadémiai Almanach 1895-re 165. l. (Munkálatai) és önéletrajzi adatok.
