Harmath Lujza (keszi),
Harmath Lujza (keszi),
szül. 1846. máj. 21. Tordán Torda-Aranyosmegyében régi nemes birtokos családból; szülői által (anyját korán elvesztvén) gondos nevelésben részesült és fogékony lélekkel bírt minden szép iránt. A hatvanas évek vége felé a nagy lendületet vett női munkaképesítés mozgalmaiban résztvett.
Ekkor leginkább Ibolyka álnévvel írt a vidéki lapokba s az Emilia által szerkesztett Családi Körbe. A 70-es években saját neve alatt munkatársa lett a M. Polgár, Ország-Világ, Pesti Napló sat. lapoknak, hol beszélyei jelentek meg; írt még a Családi Lapokba, Erdélyi Hiradóba s a M. Bazárba (1888. Nők az irodalomban), az Irodalmi Értesítőbe (1888. Egy kis darab a nagyvilágból). a M. Szalonba (XII. 1889–90. Rege a falevélről, XV. 1891. elb.), az Armeniába (1889. Örmény népköltészet), a Bukaresti M. Képes Naptárba (1890. Egy királyné Tuszkulánuma: Szinája), a Brassóba (1890. 44–49. sz. Carmen Sylva és kiválóbb nőalakjai), a Fővárosi Lapokba (1890. Egy királyné női eszményei Carmen Sylva regényeiben, 1891. Székely vásárok «verscsináló»-ja), a M. Nők Lapjába (1892. önéletrajzféle), az Erdélyi írók és művészek Almanachjába (1892. Egy szomorú kép a székely népéletből), az Erdélybe (1893. Kirándulás a Bükkenes-tetőre, Üdvözlet Toroczkónak) sat. Költeményei is vannak, ezek közűl a Peti czigány cz. (Hatszáz magyar nemzeti dal. Bpest, 1881. cz. gyűjteményben) figyelmet keltett.
Munkái:
1. Fény és árnyak. Kolozsvár, 1885. (Elbeszélések).
2. Rajzok. Irta Carmen Sylva, ford. Bpest, 1885. (Ism. Főv. Lapok).
3. Egy kis darab a nagy világból. Kolozsvár, 1886. (Elbeszélések).
4. Magyar írónők Albuma. A magyar írónők műveiből összeállította és kiadta. Bpest, 1890. (Ebben tőle: Egy magyar írónő a század elején: Takács Éva).
M. Könyvészet 1885–86., 1890.
Faylné-Hentaller Mariska, A Magyar Irónőkről. Budapest, 1889. 178. l.
Magyar Nők Lapja 1892. 24. sz, arczk.
Erdélyi Irók és Művészek Almanachja, Kolozsvár, 1892. 30. l. arczk. és önéletrajzi adatok.
