Hattyufy Dezső,
Hattyufy Dezső,
bölcseleti doktor, szül. 1851. okt. 28. Rácz-Almáson Fejérmegyében, ág. ev. vallású szülőktől; középiskolai tanulmányait 1862-ben a sárszentlőrinczi algymnasiumban kezdte, a III. és IV. osztályt a pesti ág. ev. gymnasiumban, az V–VIII. osztályt a székesfejérvári zircz-cziszterczi rendű főgymnasiumban végezte 1870-ben. A jogot a pesti egyetemen hallgatta. Közben 1872. szept. 16. Fejérmegye főispánja kinevezte megyei tiszti aljegyzővé, mely állásában, a joggyakorlatot is megkezdve, 1876. máj. 1-ig működött; azután ügyvéd mellett dolgozott. 1877. szept. 28. és 29. ügyvédi vizsgát tett és nov. 12. Fejérmegyéhez tiszti ügyészszé neveztetett ki; decz. 27. pedig rendes aljegyzőnek választatott meg; majd később második aljegyző, árvaszéki ülnök és helyettes elnök lett. 1882. márcz. 4. bölcseleti doktori szigorlatot tett.
Az irodalomban a Hazánk s a Külföldben lépett föl (1869. Egy régi magyar babona, Kreskay József egy ismeretlen magyar jakobinus, Mátyás király serlege, 1871. 6., 8. sz. Zrinyi a költő egy állítólagos magyar költeménye), a Székesfejérvárban (1871. Néhány szó egy alakítandó megyei régiséggyűjtemény ügyében, A szentiványi földüregekről, 10. sz. Kreskay Imréről, A fejérmegyei főispánok története, Szécsényi Pál kalocsai érsek menlevele, Néhány szó a szentiványi lelethez, A fejérmegyei írókról, 1872. Néhány szó múzeumunk ügyében; Fejérmegye régiséggyűjtői, A régi sz.-fejérvári kaputoronyról, a sz.-fejérvári ásatások eredménye, Fekete János gyűjteményének eredménye, Néhány szó a római emlékkő feliratához, A megyei tört. és rég. egylet ügyében, Romjainkról, 1873-tól 1876-ig mint szerkesztő sok vegyes czikket írt a lapba, 1879-ig pedig a lapnak belmunkatársa volt), a Fehérvári Hiradóban (1880-tól); írt még különféle tárgyú czikkeket a Honba, a Nefelejtsbe, a Pesti Naplóba, a M. Ujságba s az Ellenőrbe; a székesfejérvári Vértesaljában (1873. Dunapentele multja, Szigetfő multja); az Arch. Értesítőben (1871–73-ban mint annak belmunkatársa, apróbb közlések), a Figyelőben (1877. Ányos és Virág-reliquiák Szigetfői álnév alatt), a M. Közigazgatásban (1885. Közigazgatásunk irodalma, A megyei árvaszékek a közigazgatás keretében, Zedregi Dr. névvel és könyvism.), a Jogban (1889. Az árvaszékek megszüntetése; az erre vonatkozó vitát a Székesfejérvár és Vidékében folytatta), a Fejérm. tört. és rég. egylet Évkönyvében (1885. A nagyloóki ásatások, melyet a lelt régiségek bemutatásával együtt a budapesti orsz. embertani s rég. társulat ülésén 1881. Budapesten felolvasott.) A budapesti egyetemen kitűzött érmészeti s czímertani kérdésekre (1872. és 1879.) értekezéseivel, az elsővel jutalmat, a másodikkal dicséretet nyert. Hivatalos elfoglaltsága mellett jelenleg is foglalkozik az irodalommal, különösen a helyi lapokba ír társadalmi, közigazgatási, történelmi s régészeti czikkeket.
Munkái:
1. A hazai vármegyék és városok czímerei. Kolozsvár, 1881. (Különnyomat az Erdélyi Muzeumból).
2. Moha község történelmi vázlata. Székesfejérvár, 1883.
3. A pecsétekről. Rövid ismertetés. Székesfejérvár, 1883. (Különnyomat a Tudósítóból.)
4. Buda visszavétele 1686-ban. Székesfejérvár, 1885. (Különnyomat a Székesfejérvári Naptárból.)
5. Fejérvármegye történelmi vázlata. Székesfejérvár, 1894. (Különnyomat a Székesfehérvár és Vidékéből.)
Szerkesztette a Székesfejérvár cz. hetilapot 1873. okt.-1876. decz. egyedül és 1877-től 1879 végeig Boross Mihálylyal együtt; mint a Fejérvármegyei és Székesfejérvár városi történelmi és régészeti egylet titkára, szerkesztette annak Évkönyvét (I. 1885. és II. 1893.)
M. Könyvészet 1881., 1883. és önéletrajzi adatok.
