Hedjesch András,
Hedjesch András,
városi tanácsos, szül. 1578. nov. 30. Brassóban; atyja H. János segesvári származású és I. Ferdinánd király, Károly főherczeg és II. Miksa császár szolgálatában testőr volt, 1567. jún. 21. czimeres nemeslevelet nyert, melyben neve Hedtischnek van írva; utóbb visszatért Erdélybe s Brassóban telepedett le; neje Armbruster Anna volt. H. kiképeztetését szülővárosában és idegen tartományokban szerezte. 1613-ban a brassói városi tanácsba vétetett fel; ezen évben követségben is járt Salzburgban Báthori fejedelemnél, hol jún. 4. a brassóiakkal való kibékítést létre hozta. 1626-ban városkapitánynak választották; meghalt mint a városi tanács idősbje 1627. aug. 27.
Kézirati munkái:
1. Chronica ab a Chr. 1038–24. Dec. 1601 (németűl),
2. Fortsetzung der Historie Ostermeyers vom J. 1562–1570.,
3. Auszug ans der Chronik eines Ungenannten vom J. 1603 bis 1612,
4. Diarium, in welchem die Kronstädter Magistrats-Personen vom J. 1614 an namentlich angeführt werden, vom J. 1613 bis 1617. Ezen terjedelmes történelmi naplóban saját élményeit, a brassói tanács változásait s általában az erdélyi eseményeket tárgyalja 1613. ápr. 4-től 1617. máj. 2-ig. (Két utóbbit Lebrecht idézi Die siebenbürgischen Fürsten, Hermannstadt, 1792. II. 127. l. ezen czimmel: A. Hegyesch Res memorabiles.) Minthogy H. 1613-tól főszerepet vitt Brassóban, tudósításai hitelesek és megbízhatók. A 2–4. sz. munkát Kurz Antal előszavával (melyben H. egyéb följegyzései, krónikái s kivonatai is emlitvék) kiadta Trauschenfels Jenő a Deutsche Fundgruben zur Geschichte Siebenbürgens. Kronstadt, 1860. cz. munkája 50–56, 266–272. és 273–332. l. Az 1–3. sz. kivonata s a 4. sz. másolata megvan a m. n. múzeumban (Marienburg, Manuscriptenarchiv II. 55–117., IV. 15–287. l.)
Nevét Hegyesch- és Hegyesnek is irják.
Horányi II. 80. l.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 82. l.
